-
Hogyan lesz fenntartható?
Néhány éve tapasztalhatjuk a saját bőrünkön a klímaváltozást. Ilyen meleg és ilyen hosszantartó hőhullámokkal szabdalt nyár nem nagyon volt jellemző régen, mint az elmúlt néhány évben, most ez a jellemző. Ez a fajta időjárás pedig a városi zöldfelületek fenntartásában is új technológiákat igényel. A klímaváltozás városi növényekre gyakorolt hatásairól Homoki László kertészmérnökkel a Városgondnokság kertészeti csoportjának vezetőjével beszélgettünk.
2024.08.13. -
Árpád-házi históriák
Az Árpád-házi históriák az eddigi Koronázási Játékok legemlékezetesebb epizódjait dolgozza fel a Kárpát-medencei Színjátszó Tábor fiataljainak lelkes részvételével, valamint Egyed Attila, Ballér Bianka és Juhász Illés főszereplésével. Az előadás rendezője a teátrum ügyvezetője, Lőrincz Zsuzsa, akivel a Vörösmarty Színház Mindig Veled! című podcastjában beszélgettek.
2024.08.13. -
Beszélgetés a Királyi Napokról
Augusztusban ismét életre kel a történelem Székesfehérváron. Az ünnepélyes megnyitóval augusztus 11-én, vasárnap kezdődnek és augusztus 20-ig tartanak a Székesfehérvári Királyi Napok. Az országos hírű programsorozat idén is izgalmas, gazdag kínálattal várják a látogatókat.
2024.08.09. -
Nyáron is biztonságban!
Bajba jutott” unokára hivatkozó hívás, bankszámlát telefonon egyeztető „ügyintéző”, meg nem rendelt csomagról postai értesítő, a „strandtrezor”, azaz a törülközőre bízott értékek biztonsága és a gyermekekre leselkedő veszélyek is szóba kerültek a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által szervezett programon.
2024.06.30.
Magyar Ezüst Érdemkereszt a székesfehérvári bukó megismertetéséért
Az elismerést a galambtenyésztés népszerűsítéséért, valamint a székesfehérvári bukó galambfajta megismertetését szolgáló tevékenységéért kapta.
Bárány István tősgyökeres fehérváriként gyerekkora óta foglalkozik galambokkal. Kötelességének érzi, hogy világszerte megismertesse az egyetlen galambfajtát, ami a városáról kapta a nevét. A székesfehérvári bukógalamb első leírása 1925-ból való, de a városban már az 1700-as évek óta létezhetett ez a fajta.
Székesfehérváron belül a Felsővárosból származhatott ez a galamb, aminek jellegzetessége, hogy egyszínű, szíves hátú és feketeszalagos kék madár. A legnagyobb populációja a fajtának Székesfehérváron kívül egyértelműen Székelyföldön található. Az ottani kiállításokon a legtöbb bemutatott fajta a székesfehérvári bukó.
Mikor kezdett állatokkal foglalkozni?
Még kisgyerek voltam, amikor a nagybátyán, néhai Keller Ferenc magával vitt a postagalambjai közé. Onnantól kezdve egyenes út vezetett mostanáig.
A galambokkal szép sikereket ért el, hiszen sikerült megmenteniük egy kihalófélben lévő székesfehérvári fajt…
Az 1980-as években egy jó kis csapat állt össze és a régebben már elismertetett, de kérdésessé vált fajtát, a székesfehérvári bukógalambot újból sikerült elismertetni európai színtéren is.
Mit kellett ehhez tenni?
Megfelelő egyedszámot kellett biztosítani. Összegyűjtöttük a meglévő székesfehérvári egyedeket, és a vérfrissítés kedvéért külföldről is beszereztünk néhány szép példányt, és a fajta tudatos tenyésztésébe kezdtünk. Büszke vagyok arra, hogy sikerült megmenteni a székesfehérvári bukót, ami a királyok városának galambja.
Kiállításokon ma rendszeresen lehet találkozni Önökkel és persze a székesfehérvári bukó egy-egy szép példányával...
Az ezredforduló óta valamennyi nagy európai kiállításon ott vagyunk és mindenhonnan szép sikerrel jöttünk vissza. Többszörös Európa győztes tenyésztőink vannak az egyesületben. A fajtáról két könyv és több száz írás is megjelent.
Mindezekért a tevékenységekért rangos állami kitüntetést kapott augusztusban...
Meglepett, hogy van egy olyan agrárminiszterünk Dr. Nagy István személyében, aki az ilyen kis szegmensekre is odafigyel. Valljuk be őszintén, hogy ma a galambászat nem slágerhobbi, de nekem az egyik legfontosabb dolog az életemben. Szerintem a kitüntetés kapcsán annak a közösségnek az elismeréséről beszélhetünk, amely ezt a munkát végigvitte. Ha nincs egy jó társaság, akkor egyedül nem tudtam volna semmit sem csinálni.
Nagyon jó közösség alakult ki a V-61 Alba Regia Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesületben, hogyan látják az utánpótlást?
Nehéz dolog a galambászat, hiszen folyamatos jelenlétet igényel. A galambtenyésztés azonban egy szenzációsan szép dolog. A székesfehérvári bukóval pedig egyértelműen értékmegőrzést végzünk. Ez egy olyan fajta, ami jellemzően fehérvári és fehérváron alakult ki 2-300 évvel ezelőtt. Ha tíz fiatal érkezne holnap, hogy szívesen belekóstolna a galambászatba mindenkinek szívesen segítenénk!