EKF 2023 – tematikus évekkel és kulturális beruházásokkal készül a város

Székesfehérvár „Európa Kulturális Fővárosa 2023” pályázatának legfontosabb elemeit ismertette Cser-Palkovics András polgármester pénteken. A 2023-as évet 2018-tól kezdődően tematikus évek vezetik fel és számos a pályázattól független, illetve annak függvényében megvalósuló kulturális beruházást is terveznek. A közgyűlés által egyhangúlag jóváhagyott, széleskörű megyei és nemzetközi támogatással bíró pályázat – melyet határidőre benyújtott a város –megtekinthető honlapunkon.
2018.01.05. 16:02 |
EKF 2023 – tematikus évekkel és kulturális beruházásokkal készül a város

LETÖLTHETŐ (.pdf) prezentáció Székesfehérvár "Európa Kulturális Fővárosa 2023" pályázatáról

- Székesfehérvár EKF pályázatát ITT TÖLTHETI LE! (.pdf 11MB)

2023-ban Magyarország egy városa Európa Kulturális Fővárosa lehet. A rangos nemzetközi cím elnyerésére Székesfehérvár is pályázik, a város határidőre, 2017 végén, az ünnepeket megelőzően nyújtotta be pályázatát. Mint ismert, az előzetes, széleskörű városi felmérés szerint a válaszadók 93 százaléka támogatta Székesfehérvár indulását a pályázaton. A szakmai anyag előkészítésére egy tíztagú munkacsoportot hoztak létre, melyben országosan, illetve nemzetközileg is ismert és elismert szakemberek kaptak helyet, valamint a város közművelődési intézményeit, szervezeteit is bevonták a munkába. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése december 1-jei ülésén tárgyalta, és egyhangúlag jóváhagyta a széleskörű megyei és nemzetközi támogatással bíró pályázatot.

A pályázat kapcsán Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a pályázat előkészítésében és hosszú hónapokon keresztül dolgozott. Köszönetet mondott az önkormányzati képviselőknek is, hogy a város közgyűlése egyhangú döntéssel támogatta a pályázat benyújtását. „Fehérvár értéke és ereje, hogy vannak olyan célok, amelyek mentén közösen össze tudunk fogni.” – hangsúlyozta Cser-Palkovics András polgármester, aki szólt arról is, hogy 2018-tól kezdődően tematikus évek vezetik majd fel a készülődést 2023-ra.

2018-ban Barokk évet hirdetett a város, ezt követi 2019-ben az Ipartörténeti év, 2020-ban a Beethoven év, 2021-ben a Seuso év, 2022-ben az Aranybulla év és így jut el a város 2023-ig, amikor Európa Kulturális Fővárosa lehet.

A város számos kulturális beruházást tervez, ezek egy része akkor is megvalósul, ha nem sikerül elnyernie Székesfehérvárnak az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ezek közé tartoznak az Árpád-ház program elemeiként megvalósuló beruházások, mint például a Kőtár létrehozása; Sétaút kialakítása; az Aranybulla emlékmű környezetének megújítása és a Fekete Sas Szálló rekonstrukciója, de felújítják a Bartók Béla teret,a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtárat és megvalósul a Multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok, valamint az Alba Regia Innovációs Park-, Tudásközpont Sportcsarnok és Kollégium is.

Az EKF jegyében tervezett új beruházások között az Akóts-malom felújítása szerepel, ahol EKF intézményi központ, kreatívipari és művészeti műhely kapna helyet.

A cím elnyerése esetén Tudományos- és Művészeti Parkot alakítanak ki a Gáz utcai fűtőerőmű területén, barnamezős beruházásként, itt közösségi tér és hiánypótló kulturális infrastruktúra jönne létre hangversenyteremmel, tudásközponttal, valamint ipar- és technikatörténeti kiállítóhellyel.

Székesfehérvár polgármestere szólt arról is, hogy a pályázati anyag olyan finanszírozási javaslatot tartalmaz az állam felé, hogy ha felmentik a várost a szolidaritási hozzájárulás alól, tehát a fehérvári cégek által befizetett iparűzési adó helyben marad, akkor a városban megtermelt forrásokból biztosítható a pályázatban tervezett EKF fejlesztések létrehozása és működtetése valamint az új kulturális infrastruktúra programokkal való megtöltése. Ellenkező esetben a tervezett EKF beruházások létrehozása állami támogatással valósítható meg.