-
Kisberk püspökre emlékeznek
Május 4-én hétfőn Kisberk Imre püspök lelki üdvéért Spányi Antal megyés püspök mutat be szentmisét 18 órakor a Szent István király Székesegyházban. Kisberk Imrét megyés püspökké 1974. február 2-án nevezték ki, időközben 1971-74 között az esztergomi főegyházmegyének is apostoli kormányzója volt.
2026.05.03. -
Ave Cézár!
Izgalmas időutazásra várta a Floralia első napja a gyermekeket és felnőtteket egyaránt a Gorsiumban. A pompás császári bevonulás mellett az autentikus, látványos harci bemutatók, életképek, valamint kortárs, mégis korhű komédia várta a látogatókat. Vasárnap, lovas solymász bemutatók lesznek, valamint összecsapnak a lovas kelták a gyalogos rómaiak.
2026.05.02. -
Egy nap Haydn mesterrel
Befejeződött az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Somorjai-bérlet koncertsorozata. A Szent István Művelődési Házban az Egy nap Haydn mesterrel című hangversenyen Dénes-Worowski Marcell vezényelte a szimfonikusokat.
2026.05.01. -
Új kiállítás nyílt a Fő utcán
A lengyelek egyik legfontosabb ünnepét mutatja be az az újonnan nyílt kiállítás, amelynek megnyitóját kedden tartották. A tárlat egészen május ötödikéig tekinthető meg a Fő utcán.
2026.04.29.
EKF 2023 – tematikus évekkel és kulturális beruházásokkal készül a város
- LETÖLTHETŐ (.pdf) prezentáció Székesfehérvár "Európa Kulturális Fővárosa 2023" pályázatáról
- Székesfehérvár EKF pályázatát ITT TÖLTHETI LE! (.pdf 11MB)
2023-ban Magyarország egy városa Európa Kulturális Fővárosa lehet. A rangos nemzetközi cím elnyerésére Székesfehérvár is pályázik, a város határidőre, 2017 végén, az ünnepeket megelőzően nyújtotta be pályázatát. Mint ismert, az előzetes, széleskörű városi felmérés szerint a válaszadók 93 százaléka támogatta Székesfehérvár indulását a pályázaton. A szakmai anyag előkészítésére egy tíztagú munkacsoportot hoztak létre, melyben országosan, illetve nemzetközileg is ismert és elismert szakemberek kaptak helyet, valamint a város közművelődési intézményeit, szervezeteit is bevonták a munkába. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése december 1-jei ülésén tárgyalta, és egyhangúlag jóváhagyta a széleskörű megyei és nemzetközi támogatással bíró pályázatot.
A pályázat kapcsán Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a pályázat előkészítésében és hosszú hónapokon keresztül dolgozott. Köszönetet mondott az önkormányzati képviselőknek is, hogy a város közgyűlése egyhangú döntéssel támogatta a pályázat benyújtását. „Fehérvár értéke és ereje, hogy vannak olyan célok, amelyek mentén közösen össze tudunk fogni.” – hangsúlyozta Cser-Palkovics András polgármester, aki szólt arról is, hogy 2018-tól kezdődően tematikus évek vezetik majd fel a készülődést 2023-ra.
2018-ban Barokk évet hirdetett a város, ezt követi 2019-ben az Ipartörténeti év, 2020-ban a Beethoven év, 2021-ben a Seuso év, 2022-ben az Aranybulla év és így jut el a város 2023-ig, amikor Európa Kulturális Fővárosa lehet.
A város számos kulturális beruházást tervez, ezek egy része akkor is megvalósul, ha nem sikerül elnyernie Székesfehérvárnak az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ezek közé tartoznak az Árpád-ház program elemeiként megvalósuló beruházások, mint például a Kőtár létrehozása; Sétaút kialakítása; az Aranybulla emlékmű környezetének megújítása és a Fekete Sas Szálló rekonstrukciója, de felújítják a Bartók Béla teret,a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtárat és megvalósul a Multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok, valamint az Alba Regia Innovációs Park-, Tudásközpont Sportcsarnok és Kollégium is.
Az EKF jegyében tervezett új beruházások között az Akóts-malom felújítása szerepel, ahol EKF intézményi központ, kreatívipari és művészeti műhely kapna helyet.
A cím elnyerése esetén Tudományos- és Művészeti Parkot alakítanak ki a Gáz utcai fűtőerőmű területén, barnamezős beruházásként, itt közösségi tér és hiánypótló kulturális infrastruktúra jönne létre hangversenyteremmel, tudásközponttal, valamint ipar- és technikatörténeti kiállítóhellyel.
Székesfehérvár polgármestere szólt arról is, hogy a pályázati anyag olyan finanszírozási javaslatot tartalmaz az állam felé, hogy ha felmentik a várost a szolidaritási hozzájárulás alól, tehát a fehérvári cégek által befizetett iparűzési adó helyben marad, akkor a városban megtermelt forrásokból biztosítható a pályázatban tervezett EKF fejlesztések létrehozása és működtetése valamint az új kulturális infrastruktúra programokkal való megtöltése. Ellenkező esetben a tervezett EKF beruházások létrehozása állami támogatással valósítható meg.