-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Érvényes népszavazás, győztek az igenek - áprilistól nem lesz vizitdíj és kórházi napidíj
Április elsejétől nem kell fizetni vizitdíjat és kórházi napidíjat, és nem vezetik be szeptember 1-jétől a tandíjat - az erről szóló törvényjavaslatot a kormány és az ellenzéki pártok hétfőn egyaránt benyújtják, miután a vasárnapi népszavazás eredményes volt. Mindhárom kérdésre az eredményességhez szükséges kétmillió helyett több mint hárommillió igen voksot adtak le a választók, akiknek több mint 50 százaléka (50,33) jelent meg az urnáknál. Székesfehérváron az országos átlagnál több 52.82 százalék volt a részvételi arány.
2008.03.10. 07:32 |
Április elsejétől nem kell fizetni vizitdíjat és kórházi napidíjat, és nem vezetik be szeptember 1-jétől a tandíjat - az erről szóló törvényjavaslatot a kormány és az ellenzéki pártok hétfőn egyaránt benyújtják, miután a vasárnapi népszavazás eredményes volt.Mindhárom kérdésre az eredményességhez szükséges kétmillió helyett több mint hárommillió igen voksot adtak le a választók, akiknek több mint 50 százaléka (50,33) jelent meg az urnáknál.
Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: a magyar választók kinyilvánították akaratukat, az eredmény egyértelmű. Most a törvényhozókon és a politikusokon van a sor. Jelezte ugyanakkor, hogy a szükséges lépések meghozatala, illetve a következtetések levonása nem néhány nap kérdése, de elodázni nem lehet.
A vasárnap késő estig feldolgozott adatok alapján 3.752.090 személy vett részt a szavazáson, ez több, mint a választásra jogosultak 50,33 százaléka.
A kórházi napidíj ügyében a szavazatok 84,39 százaléka volt igen, a vizitdíj ügyében 82,75 százalék, a tandíj ügyében pedig 82,56 százalék.
Az országos népszavazáson az ország 3.174 településén, 10.951 szavazókörben folyt a munka.
A kórházi napidíjról feltett kérdés ügyében 3.720.590 érvényes szavazatot adtak le, ebből igen szavazat 3.139.940 volt, az igen szavazatok az érvényes szavazatok 84,39 százalékát jelentik. E kérdés tekintetében az országosan összesített adatok alapján az országos népszavazás várhatóan eredményes, mert az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a kérdésre igen választ adott.
A vizitdíj ügyében feltett kérdésre 3.723.151 érvényes szavazatot adtak le, ebből az igen szavazatok száma 3.081.034 volt, az érvényes szavazatok 82,75 százaléka. A népszavazás e kérdés tekintetében is várhatóan eredményes.
A képzési hozzájárulás ügyében feltett kérdésre 3.719.042 érvényes szavazatot adtak le, ebből 3.070.478 igen volt, ez az érvényesen szavazó választópolgárok 82,56 százaléka. A népszavazás várhatóan e kérdés tekintetében is eredményes.
