Énekkel és tánccal szólt a honvédbanda a IX. Fricsay-fesztiválon Fehérváron

Kodály Háry János daljátékából a Toborzó, Kossuth-nóták, a Magyar Légierő és a jól ismert katonai indulók mellett Máté Péter Zene nélkül mit érek én dallama töltötte be Székesfehérvár utcáit és tereit a IX. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztiválon csütörtökön koreste a Városház téren.
2023.08.17. 22:19 |
Énekkel és tánccal szólt a honvédbanda a IX. Fricsay-fesztiválon Fehérváron

Az MH Légierő Zenekar Veszprém, az MH Debrecen Helyőrségi Zenekara, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, 32. Testőrezred, Budapesti Helyőrség Zenekara, valamint az MH Székesfehérvár Helyőrségi Zenekara köszöntötték a fehérvári közönséget.

A Magyar Honvédség 10 katonazenekara közül négy várta késő délután a Palotai kapu téren, az Országalmánál, a Fő utcán és a Zichy ligetben a közönséget, hogy menetzenével a Városház téri koncert helyszínére kísérjék őket. A IX. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztiválon idén a veszprémi, a debreceni, a budapesti és a székesfehérvári katonazenészek tartottak szakalaki bemutatót, majd adtak közös koncertet a több ezer fős hallgatóság előtt. A fesztivál nyitányaként Fricsay Richárd: Magyar vér indulója szólt, majd a nagy nyilvánosság előtt itt hangzott el először a HQ MND-C indulója, amelyet a városban állomásozó Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság felkérésére Ruff Tamás őrnagy írt.

A fesztivál résztvevőit dr. Cser-Palkovics András köszöntötte: idén is csordultig megtelt a Városház tér, és az érdeklődők nagy száma is jól mutatja, hogy a 2013-as Szent István Emlékévben elindított Székesfehérvári Királyi Napok egyik kiemelkedő eseménye lett ez a fesztivál. A polgármester üdvözölte a vendégzenekarokat és köszönetet mondott a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekarnak, hogy a város megemlékezéseit, történelmi múltját felelevenítő rendezvényeit jelenlétükkel, műsorukkal teszik még emlékezetesebbé. A mai találkozó lehetőséget ad arra is, hogy a biztonságunkat, szabadságunkat őrző katonáinkra is gondoljunk - tette hozzá a polgármester.


Mint ahogy a város, úgy katonazenészeink, katonazenekaraink is igencsak szép történelmi múlttal rendelkeznek. Székesfehérvár zenei életében meghatározó az 1897-es esztendő, amikor családjával ideérkezett Fricsay Richárd alezredes, aki városi dalárdát, zeneiskolát alapított, zenekara meghódította az egész Dunántúlt - idézte fel a történelmi eseményeket Schmidt Zoltán vezérőrnagy. A Honvéd Vezérkar főnökének gazdálkodási helyettese ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar katonazene nemzeti érték, a Magyar Honvédség kultúrájának, történelmének szerves része. Olyan érték, amelyre valamennyien büszkék lehetünk. Székesfehérvár katonavárosként a Fricsay-fesztivál szervezésével őrzi e szép hagyományt.

A köszöntőket követően a több mint 120 éves múltra visszatekintő Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar műsorával kezdődött a szakalaki bemutató. A zenekar Székesfehérvár kulturális életének elmaradhatatlan szereplője. Jó kapcsolatot ápol a város oktatási és kulturális intézményeivel. Összekötő kapocs a civil társadalom és a Honvédség között. Rendszeres résztvevői a hazai katonazenekari fesztiváloknak. A vendéglátók indulókból álló összeállításuk végén Máté Péter: Zene nélkül mit érek én dalára nagy tapssal kísérve hagyták el a teret.

A Kossuth-nótákkal érkező Légierő Zenekar, Veszprémi Helyőrségi Zenekar néven 1945-ben alakult meg, az Első Honi Légvédelmi Hadtest kötelékében. 52 év várakozás után, 1997-ben kapta vissza a Légierő Zenekar elnevezést. Az együttes szellemiségét nagyban meghatározta az 1945-ig működő Magyar Királyi Honvéd Légierők zenekarának szakmai múltja és tevékenysége. Ennek tanúbizonyságát adták a zenészek, hiszen a hangszeres játékot követően elénekelték a Magyar Légierő indulóját.

Az ország második legnagyobb katonazenekara, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, 32. Testőrezred, Budapesti Helyőrség Zenekara. Zenészeik részt vesznek a Sándor Palota zenés őrségváltásaiban, valamint hétvégenként Budapest több pontján térzenékkel népszerűsítik a Magyar Honvédséget a lakosság, illetve a külföldi turisták körében. A Fricsay-fesztiválon ismert népzenékből és katonanótákból állították össze műsorukat.

A jövőre 70 éves Debrecen Helyőrségi Zenekar magas szintű zenei munkásságát fémjelzi, hogy közel öt évtizede házigazdái a Debreceni Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválnak, állandó szereplői a Debreceni Virágkarneválnak és rendszeresen részt vesznek mind Debrecen, mind a környékbeli városok kulturális életében is. A zenekar „gyepshowjában” a régi, tradicionális katonazenei értékek mentén igyekszik elköteleződni. A hagyományosnak mondható szakalaki bemutató után, egy Vasvári-verbunkot mutattak be a Debreceni Honvéd Táncegyüttes és a Szélrózsa Táncegyüttes férfi tagjainak közreműködésével.

A szakalaki bemutatókat követően az egyesített zenekar Seregi Artúr Szent István-, majd Dávid Péter László király-indulóját játszotta a “Királyok városában”. Ez követte Ábrahám Pál: Honvéd Banda című szerzeménye, majd Kodály Zoltán Háry János daljátékából a “Toborzó”, amelyben szólót énekelt Rezsnyák Róbert operaénekes, a Magyar Állami Operaház művésze. Majd Julius Fucsik cseh zeneszerző Gladiátorok bevonulása című műve után a IX. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivált Kraul Antal Zrínyi-indulója zárta.