Emléküléssel tisztelgett a szülőváros az Ybl-örökség előtt

Az emlékülésnek méltó helyszínt adott a hajdani Ciszter Gimnázium, melynek tanulója volt Ybl Miklós. Megnyitó beszédében Brájer Éva alpolgármester arról szólt, hogy Ybl sajátos építészeti egyénisége egyszerre törekszik a múltba és a jövőbe. "Zömmel neoreneszánsznak mondható oeuvre-je szinte beilleszthető lehetne abba az itáliai reneszánszba ami, mondjuk Brunelleschi-től Michelangelo-ig vagy Palladio-ig ívelt. Jellegzetes, megemelt, a statikailag ideális, a parabolikus kupoláinak sziluettje, a rájuk illesztett ablakokkal, szinte beleégtek tudatunknak a környezetünket megőrző mélyrétegeibe; ezek a különös reneszánsz ablakok ugyanakkor a mester bátor, innovatív bevilágítási és fény-kisérleteit mutatják." - emelte ki Székesfehérvár alpolgármestere Bujdosó Győző gondolatait idézve az Ybl-örökségről.

"Ybl Miklós élete végéig kísérletezett a fénnyel: hogyan lehet felülről, a padlástérben rafináltan kiképzett csapdákkal és fényvisszaverő felületekkel bevilágítani az épületek belső traktusait. Talán nem véletlen a párhuzam: a kamera obscura és a fényképezőgép születésének és evolúciójának a kora zajlik közben, és az építész az építészettel az egész világot akarja értelmezni, kultúrálni, keretezni, szabályozni, domesztikálni, sőt átszabni! Jules Verne kora ez, a kapitalizmus hőskora, a technológiai haladást még csak az angliai iparvárosokban felhőzi a természeti környezet elpusztíthatóságának sejtelme." - tette hozzá. 

dr. Demeter Zsófia múzeumigazgató "Művelődési viszonyok Székesfehérváron Ybl Miklós korában" címmel megtartott előadásában Ybl-szüleiről, társadalmi rangjáról és a korabeli Székesfehérvárról beszélt, majd Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök "Ybl Miklós szülőháza Székesfehérvár városszerkezetében" című értekezése következett. Az emlékülésen Igari Antal megyei főépítész és Bor Ferenc művészettörténész, a Hild—Ybl Alapítvány elnöke is előadást tartott.