-
Megemlékezés a Rác utcában
Koszorúzással emlékeztek szombaton délelőtt a Rác utcai Mártírok emlékművénél arra a tizenkettő ártatlan fehérvári polgárra, akiket szovjet katonák gyilkoltak meg 1945. március 22-én. Az esemény gyászmisével zárult, amelyet Pavle Kaplan esperes celebrált.
2026.03.21. -
Védőháló az ÖKK Podcastban
A szociális munka világnapját a nemzetközi szakmai szervezetek kezdeményezésére a 2000-es évek elején hozták létre. A cél, hogy felhívják a figyelmet a szociális munkások, a gyermekvédelemben, az idősgondozásban, vagy a hajléktalanellátásban dolgozók tevékenységének fontosságára, illetve a rászorulók megsegítésére.
2026.03.20. -
Honvédelmi park Fehérváron
Ünnepélyesen megnyitották a Székesfehérvári Honvédelmi Parkot a Bregyó Közi Sportcentrumban. Az új létesítmény a honvédelmi nevelés és a fiatalok megszólítása szempontjából is kiemelt jelentőségű.
2026.03.20. -
Nyílt nap a NAV-nál
Középiskolásoknak tartott nyílt napot a NAV Fejér Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága. A diákok megismerhették egyebek mellett az adó- és vámigazgatási, illetve bűnügyi szakterület munkáját is.
2026.03.20.
Emléktáblát avattak a Don-kanyar kápolna létrehozóinak tiszteletére
Megkondult szombaton délután a Doni Emlékkápolna lélekharangja, az emlékünnepség résztvevői közösen elénekelték a Himnuszt, majd Berdó Gábor, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. „Megszentelt földön állunk! Ennek a helynek a szentségét nem a szenteltvíz adja meg, hanem a hősök áldozata, az ismeretlen katona maradványai, az emberi szenvedés, a vér és a könnyek. Ez a kápolna, ami előtt állunk, az összefogás, az összetartozás, a gondolat, a tett és a nemzeti emlékezet megtestesülése.”
1992-ben a Doni Bajtársak Szövetségének akkori elnöke, Bobory Zoltán kezdeményezte a Doni Emlékkápolna létrehozását. A jó és nemes ügy érdekében addig soha nem látott összefogás jött létre. A kezdeményezés mellé állt Székesfehérvár Önkormányzata, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, továbbá a történelmi egyházak és civil szervezetek. Ebből az összefogásból hozták létre a Don-kanyar Kápolna Alapítványt, melynek felhívására az ország minden részéről érkeztek pénzbeli felajánlások vállalkozásoktól, intézményektől és magánszemélyektől. Doni túlélők, a hősök hátramaradt özvegyei és árvái, nyugdíjasok, diákok is voltak az adakozók között. Összefogott az ország, hogy emlék- és zarándokhelyet emeljenek a Don-kanyarban 1943. január 12-én bekövetkezett orosz áttörés és a visszavonulás áldozatainak emlékére.
Berdó Gábor hozzátette: „Az alapítók – végigjárva a megvalósítás nehéz útját – a nemzeti összefogás szintjére emelték az emlékhely létesítésének gondolatát. Bizonyították, hogy a világháborúban elveszett magyar katonák hősies helytállásának emléke nem veszett el a történelmi emlékezet homályában. Olyat tettek, ami méltón fejezi ki azt, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Megálmodták, megteremtették az anyagi alapokat, megtervezték, megépítették az emlékhelyet. Legmélyebb belső meggyőződésüket, legszebb gondolataikat, jobbító szándékukat, lelkük szépségét tették bele és osztották meg mindenkivel. Megtalálták a tervezőt és a kivitelezőket, és az összefogás eredményeképpen 1993-ban megépülhetett a kápolna. Átadása, felszentelése és az ismeretlen katona maradványainak hazaszállítása, méltó elhelyezése óta nemzeti zarándokhellyé vált. Évente sok ezren látogatnak el ide, mondanak el egy imát, elmorzsolják könnyeiket és emlékeznek. Emlékeznek az apákra, a nagyapákra, egy sok éven keresztül megtagadott hadseregre, a meggyalázott hősökre.”
A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség 2018. évi közgyűlésén elhatározta, hogy emléktáblával tiszteleg azok előtt, akik megálmodták, adományaikkal lehetővé tették, és szakértelmük, munkájuk hozzáadásával megépítették a Doni Emlékkápolnát. A bronz emléktáblát az alkotó Nagy Edit szobrászművész és Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere közösen leplezték le ma délután
„Azért, hogy ez a kápolna felépülhetett, nekem nem jár már köszönet. Megkaptam annyi köszönetet az elmúlt évtizedek alatt, ami miatt én bátran merem mondani életem végéig, hogy boldog ember vagyok! S azért, hogy én boldog ember lehetek, nekem nem jár köszönet!” - mondta Bobory Zoltán neve, aki az emlékhely megálmodója, az összefogás kezdeményezője volt.