Több évszázad után tartotta ülését az Országgyűlés 1938-ban Székesfehérváron, az egykori koronázó városban. Ezzel állított emléket az államalapító Szent István király halálának kilenc százados jubileumán. A város fejlődése szempontjából meghatározó esemény 75. évfordulóját emlékévvel ünnepli Székesfehérvár 2013-ban.
„Az 1938-as országgyűlés szép évfordulója lesz ebben az önkormányzati ciklusban, 2013-ban ünnepeljük a hetvenötödiket. Úgy éreztük, hogy nekünk is tisztelegnünk kell a város történelme előtt, ezért kezdeményezzük, hogy 2013-at nyilvánítsa Székesfehérvár önkormányzata emlékévvé” - mondta Dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki szerint olyan programsorozatot állítanak majd össze, amely méltóképpen emlékezik meg az eseményekről.
A polgármester kezdeményezi a közgyűlésnél egy emlékbizottság felállítását is, vezetőjének Dr. Csurgai Horváth Józsefet, a Városi Levéltár igazgatóját javasolja. „Az emlékév méltó megünnepléséhez arra is szükség van, hogy lépjünk előre minden olyan területen, ami szükséges ahhoz, hogy a fehérvár tudatot erősítse a székesfehérváriakban.” - tette hozzá. A készülődést már 2010 végén elkezdi az önkormányzat. Számos javaslat fogalmazódott meg már jelenleg is, amit az emlékbizottságnak továbbítanak. Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy van olyan intézménye is a városnak - a Széna Téri Általános Iskola - amely 1938-ban épült Szent István király halálának 900. évfordulójára. A fontos célok közé tartozik az is, hogy egy „Fehérvári történelemkönyv” is elkészülhessen az emlékév alkalmából, nevelési, oktatási célzattal.
„A fehérvári polgári szellem egyik legnagyobb alkotása azonban az 1938. évi Szent István év volt. Az ünnepi év előkészületei 1932-ben indultak meg. Ennek során főként a Belvárost érintő köztéri alkotásokat kell kiemelnünk, amelyek jelenleg is meghatározzák a belváros képét, tereinek hangulatát. Ezekben az években a történelmi belvárosban újabb tereket alakították ki. Az ekkor kialakított műemléki, művészeti program a helyi értékeket, adottságokat sikerrel ötvözte a város példátlanul gazdag történelmi múltjához. Az ünnepi év előtt – közel fél évszázados tervezést követően – építették, illetőleg alakították ki az új városházát. Ez alkalommal évszázadok múltán ismét országgyűlés színhelye lett a város. Ez volt a 48. székesfehérvári országgyűlés. A városháza udvarán tartott országgyűlés iktatta törvénycikkbe Szent István emlékét: „A székesfehérvári ünnepélyes együttes ülés egyetlen tárgya ama törvény megalkotása, amelyben a nemzet a keresztény magyar államot megalapító Szent István király emlékét megörökíti.” (1938.évi XXIV. törvénycikk 2. §.) Az ünnepi év nem korlátozódott a város történelmi szerepének felidézésére és a politikai párhuzamok felvázolására, az ünnepség kulturális seregszemlévé vált. Az 1938. január 17-én megnyitott ünnepségsorozaton számos rendezvényre került sor, melyek között a vitézi avatás, a tanügyi kiállítás, Pacelli bíboros látogatása, a Nemzeti Művészeti Napok, az Országos Dalosvereseny, a királyi hamvak újratemetése, a Szent István szobor leleplezése, valamint a november 27. – december 4. között rendezett Országos Iparművészeti és Népművészeti Kiállítást emelhetjük ki.”
(Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára - Történeti összefoglaló Székesfehérvárról 2.)
