Emberarcok az Ótestamentumból - beszélgetés Pinke Miklós képzőművésszel

Az újraolvasott Biblia értelmezéséből született az a 42 tusrajz, amelyeken kortalan emberarcokat ábrázol Pinke Miklós képzőművész. A Károli-féle fordítás gyönyörű szövege, a hihetetlen, máig élő történetek és a színes technikákkal alapozott megannyi féle papír inspirációjára elkészült sorozatot a közönség a Deák Képtárban nézhette meg az elmúlt év végén. 
2020.07.06. 16:41 |

Jelenleg a fotózás utáni grafikusi munkák zajlanak egy exkluzív, a témához és a nagyívű sorozathoz méltó kiadvány előkészítéséhez, amit a Lánczos-Szekfű ösztöndíjalap támogatott.

Mi motiválta a Biblia-téma feldolgozását?

Az egész sorozatot a Biblia Károli Gáspár-féle fordítása inspirálta.

A 2017-es kiállításom után egy hosszabb üresjárat, pihenés – kiürülés? – következett; az ember egy ilyen nagy, negyven év anyagát magába foglaló tárlat után szembenéz magával. Ősszel kezdtem valamikor a református Biblia olvasásához, ami nagyon nehéz és hihetetlenül szép szöveg... A kiállításhoz mindegyik kép alá írtam egy kis idézetet, ami segíthet a befogadásban, mert nem mindegyiket ismerik az emberek olyan jól.

Itt van például Sedékiás…

Babiloni hadvezér volt, és amikor elfoglalták a zsidók területeit, helytartó lett. Annyira összebarátkozott az ott maradt földműves zsidókkal, hogy büntetésül a szeme láttára kivégezték a fiait, őt pedig ezek után megvakították – számtalan ilyen megrázó történet van az Ótestamentumban. Lót nevét többen ismerik, de hogy milyen ember volt az, akinek a felesége hátrafordult Szodoma felé, és aki aztán a leányaival hált együtt, nagyon érdekes kérdés.

Az egyik legmegrázóbb történet Dávidé, a pásztorgyerekből lett királyé, aki kinézte magának Betsabét, és a férjét egy kilátástalan csatába küldte el meghalni. Ezek tulajdonképpen akár most is megtörténhetnének, az Ótestamentum is kicsit olyan, mint a görög drámák: minden bennük van, amit az emberi viselkedésről, a gyarlóságról, emelkedettségről mondani lehet.

A rajzokban próbáltam lefejteni a csodákat, és a történetekre figyelni.

Milyen tapasztalat, élmény volt az újraolvasás?

Amikor elmentem nyugdíjba, olyan nagyobb léptékű kihívásokat tűztem ki magam elé, amik azelőtt nem foglalkoztattak – elolvastam James Joyce Ulyssesét, Ady Endre összes versét.

Az Ószövetség is a kezembe került, és már az első pár oldal után nagy erővel kötött le, az eredeti Károli-szöveg a magyar nyelv egyik csodája. Harminc-negyven év után találkozni újra valamivel teljesen más élmény.

Az én gondolkodásom is lehiggadt, letisztult, egész másképpen olvastam, mindenféle kötelezettség nélkül, csak magamnak dolgoztam fel – azért is volt ilyen nagy hatással rám.

Hogyan választotta ki az embereket a rajzokhoz?

Véletlenszerű volt. Több ezer rajzot lehetne csinálni az ótestamentumi történetekhez. Esténként olvastam, és az alapján dolgoztam, ahogy másnap délelőtt megjelentek az előző esti dolgok a fejemben. Ami megfogható volt, azokat az arcokat rajzoltam meg.

Ezeken a tusrajzokon rengeteg szín megjelenik. Milyen technikával készültek?

Volt egy köteg különböző minőségű papírom, köztük egészen vékonyak, vastagabbak, akvarellpapírok is, az egyik fehérebb, a másik szürkébb vagy sárgább – amiket lealapoztam. A temperától kezdve az akrill alapozásig mindenféle előfordul: izgatott, hogy maguk ezek az alapok mennyire inspirálnak, adnak-e valami olyan löketet, ami folytatásra ösztönöz. Rengeteg arany van benne például. A rajzok nádtollal készültek, amit nem lehet javítgatni: vagy elsőre sikerül, vagy nem sikerül, úgyhogy egy csomót kidobtam – negyvenkét darabot tartottam meg belőlük. Van, amire utólag is rámentem, például erre olajpasztellel – mutatja az Ézsau című képet.

A tárlat után már a kiadvány előkészítésén dolgoznak.

Igen, a közönség a kiállításon már megnézhette a rajzokat, és többen érdeklődtek is egy-egy kép iránt – de ez a negyvenkét rajz egybe tartozik, egy egységet alkot. Egy jó minőségű albumból mindenki azt kereteztetheti be, amelyiket szeretné. A képek mellett az általam kiválasztatott Biblia-idézetek szerepelnek majd a kiadványban. Varga Gábor Farkas barátom nagyon jó grafikus, már nála vannak a lefotózott képek, az ősz folyamán végzünk az előkészületekkel.

Interjú

  1. Kati néni a legszebb korban - beszélgetés Kocsis Balázs szobrászművésszel

    19 esztendeje annak, hogy ünnepélyes keretek között, Katalin-napon felavatták Kati néni szobrát a Liszt Ferenc utcában. Nagy esemény volt ez 2001-ben, hiszen számos bonyodalom, szakhatóságokkal folytatott „pörlekedés” előzte meg. Az alkotást már ugyanezen év január 12-én kihelyezték, és egy üzenetgyűjtő urnát tettek mellé, hogy megtudják, akarják-e a fehérváriak a fertályos asszony szobrát, vagy sem?

    2020.11.25.
  2. Bory mester több szemszögből – beszélgetés Magony Imre helytörténésszel

    Bory Jenőt többnyire a nevezetes, romantikus Bory-vár létrehozójaként emlegetik a székesfehérváriak. Az alkotó azonban nem „csak” szobrászművész volt, építészként, festőként, pedagógusként, szakíróként is tevékenykedett. Az utóbbi években egyre részletesebben feltárt, páratlanul gazdag életművét ismerhetik meg az olvasók Magony Imre Bory Jenőről szóló monográfiájából. 

    2020.11.16.
  3. A könyvtáros szakma életre szóló hivatás - interjú Beniczky Péternével

    Tudósok, geológus, református lelkész és ügyvéd felmenők mutatták az utat a humán szakterület felé, és a szeretetteljes családi otthon roskadozó könyvespolcain mindig akadt valami érdekes, új világba hívogató könyv. Beszélgetőtársam egyik nagypapája – bár nem ez volt a fő foglalkozása – katalógust készített a házi könyvtárban.

    2020.08.30.
  4. Beszélgetés Mohai Gábor, rádiós és televíziós bemondóval, előadóművésszel

    Nagy érdeklődés övezte Mohai Gábor „Kihűlt világ” című önálló verses irodalmi estjét a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház díszudvarán kedden. Az előadóművész, bemondó, rádiós és televíziós műsorvezető fehérvári jelenléte alkalmával válaszolt kérdéseinkre.

    2020.08.25.
  1. Európa több országában öregbítette hazánk és városunk hírnevét Halmai Miklós, nagykövet

    „Tősgyökeres fehérvári vagyok, Fehérváron születtem és tanultam érettségiig, a feleségem is fehérvári, a gyermekeim is itt születtek, a szüleim is itt élnek, tehet minden fontos szál ideköt.” - vallja Halmai Miklós, Magyarország portugáliai nagykövete.

    2020.08.07.
  2. Az imitátor - szeptember végén várható Prax Levente második kötetének megjelenése

    Prax Levente első kötete után a hamarosan megjelenő második is igazolja: akármibe fog a szerző, „paródia lesz belőle”. Az abszurd-groteszk stílus, a kritikus szemlélet, a szereplők irracionális viselkedése jelenik meg a mániákus díszmadárgyűjtő váratlan átváltozásáról, az apokaliptikus fővárosról vagy a szenzációhajhász riporter hanyatlásáról szóló elbeszélésekben. 

    2020.08.07.
  3. Négy évad, huszonöt beszélgetés, hetven vendég - interjú Zemlényi Katicával

    Művészet, hagyományőrzés, a helyi értékek megismerése és megőrzése – ezzel az elkötelezettséggel, attitűddel indult el négy éve a Közéleti és Kulturális Szalon programsorozata a Zsolt utcai Krisztus Király Plébánia Közösségi Házában. A huszonöt rendezvényen több mint hetven vendég fordult meg: olyan párosok, akiket egy valami ugyan összeköt, de az életnek akár két teljesen különböző területén végzik munkájukat, teljesítik hivatásukat. 

    2020.08.04.
  4. Hangolnak már - meglepetéssel készül augusztusra a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar

    A tervek szerint – ha a járványhelyzet engedi – augusztus 19-én ismét a fúvószenéé és az egyenruhásoké lesz a főszerep Székesfehérvár Belvárosában. A VIII. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztiválon négy helyőrségi zenekar előadásában csendülnek fel indulók, klasszikusok és könnyűzenei melódiák.

    2020.07.21.

Lakossági tájékoztatás

Hirdetés

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár

Eseménynaptár

2020. November
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6