Elutasította a város elleni beadványt az Egyenlő Bánásmód Hatóság

Két székesfehérvári lakos eljárást kezdeményezett az Önkormányzat ellen az egyenlő bánásmód megsértése miatt, azonban kérelmüket - fellebbezés lehetősége nélkül – elutasította az EBH. A Hatóság szerint tehát nem kifogásolható az a gyakorlat, amelyet Székesfehérvár Önkormányzata a szociális alapú lakásbérbeadással kapcsolatban folytat – így összegezhető az Egyenlő Bánásmód Hatóság által a napokban hozott határozat. 

 

Az elmúlt időszakban több hatóság és szervezet vizsgálta Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának lakáskoncepcióját, lakásgazdálkodásának alapelveit és szociális alapú lakásbérbeadási gyakorlatát. A város több, nagy nyilvánosságot kapott ügyben tájékoztatta is erről a közvéleményt.

Székesfehérvár Önkormányzata továbbra is fenntartja, hogy a kérdést egységes szakmai irányelvek és szabályok alapján, részrehajlás nélkül, egyformán és jogszerűen kezeli, megkülönböztetést senki irányában nem gyakorol, sem pozitív, sem negatív irányban. A lakásbérbeadási kérelmekkel kapcsolatos döntési jogkört kizárólag egy szakmai munkacsoport javaslatai alapján a Gazdasági Szakbizottság gyakorolhatja. A testület figyelembe veszi a közösség egészének érdekét, többek között a mobilitást is annak érdekében, hogy a város minél több rászorulónak tudjon segítséget nyújtani. 

 

Két székesfehérvári lakos az egyenlő bánásmód megsértése miatt eljárást kezdeményezett Székesfehérvár Önkormányzata ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. Kérelmüket augusztus 19-én hozott határozatában az EBH elutasította, fellebbezésnek nem adott helyet. Az indoklás szerint „döntésének meghozatala során a hatóság osztotta az eljárás alá vont önkormányzat azon álláspontját, miszerint a szociális alapú lakásbérbeadás…átmeneti jellegű segítséget jelent az arra rászoruló személyek számára. 

 

A hatóság elfogadta az önkormányzat polgármesterének azon érvét is, hogy a szociális alapú lakásbérbeadás esetén a fluktuáció fokozása a cél annak érdekében, hogy átmeneti jelleggel a lehető legtöbb rászoruló kerülhessen be a szociális-bérlakás rendszerbe. Elfogadható az önkormányzat azon gyakorlata, miszerint azoknak, aki már hosszú ideje (8-10 éve) szociális bérlakásban élnek, az önkormányzat az ingatlant nem adja ismételten bérbe.” 

 

A hatóság nem kifogásolta Székesfehérvár Önkormányzatának azon – a Lakáskoncepcióban szintén szereplő – érvét sem, hogy „a területileg elszórtan, illetve a város frekventált helyein lévő lakásokat az önkormányzat pályázat útján, piaci alapon kívánja bérbe adni, vagy megvizsgálja az ingatlan értékesítésének lehetőségét. A kizárólag önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokban található bérlakásokat pedig jellemzően szociális alapon vagy költségelven adja bérbe.” 

 

A hatóság álláspontja szerint „a szociális bérlakás kiutalása (bérlőkénti jelölés) komplex feladat, mely sokféle különböző szempont egyidőben történő mérlegelését jelenti, beleértve az igénylő konkrét, egyéni, ugyanakkor a lakásgazdálkodás és a lakásokkal kapcsolatos vagyongazdálkodás szempontjait is.”