Hagyományteremtő szándékkal, első ízben rendezett német nemzetiségi napot a Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat. A rendezvény célja, hogy felelevenítsék , ápolják és továbbadják a német szokásokat a városban és környékén lakók életében. A Szent Sebestyén-templom előtti téren zajlott a megnyitó, majd zenés-táncos programokkal folytatódott a nap a Felsővárosi Általános Iskolában.
Székesfehérváron folyamatban van a német nemzetiségi közösség megerősítése. A közösséghez tartozók rendszeresen szerveznek különféle programokat, többek között német nyelvű miséket, valamint az őszi időszakban bált és kulturális estet, aminek már törzsközönsége van. Idén második alkalommal emlékeztek meg a németek kitelepítéséről, elűzéséről. Székesfehérváron a Felsővárosi Általános Iskolában és a Gyöngyvirág Óvodában folyik német nemzetiségi oktatás, nevelés, az intézményekben rendszeresek a Márton-napi programok.
Mindezek kiegészítését, a közösségformálást, a német identitás erősítését szolgálja az első német nemzetiségi hagyományőrző nap. A szervezők célja, hogy a székesfehérvári és környékbeli németeknek találkozási, kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak. A helyi adottságokat kihasználva, a gyerekeken keresztül igyekeztek megszólítani a szülőket és a nagyszülőket. A rendezvény megnyitójára pénteken délelőtt került sor a Szent Sebestyén- templom előtti téren, ahol Schneider Éva, a Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Kovács Béla Sándor önkormányzati képviselő is köszöntőt mondott.
"A nemzeti kisebbségek saját hagyományaikkal gazdagítják a befogadó ország kultúráját, annak művészeti, tudományos életét. Erre utalnak már István király intelmei is, aki úgy fogalmaz, hogy a jó király gyámolítja és becsben tartja a jövevényeket. István király itt azokra a jövevényekre gondolt, akik, ahogy ő fogalmaz: nemesek és bölcsek és ilyen szokásokat hoznak magukkal. A magyarországi, Fejér megyei és székesfehérvári német kisebbség ősei ilyenek voltak, nemes és bölcs szokásokat hoztak magukkal. A török kiűzése után pedig hozzájárultak ahhoz, hogy városunk visszanyerhesse a Szabad Királyi Város címet és az azzal járó jogokat." - mondta el dr. Kovács Béla Sándor önkormányzati képviselő, aki felidézte azt is, hogy Székesfehérváron a XVIII. század végén a lakosság 50%-át kitevő német ajkú polgársága alig 50-75 év alatt 3%-ra apadt az erős asszimiláció miatt. "A kisebbségnek a hagyományai megőrzéséhez kifejezett erőfeszíteseket kell tenni. Ilyen erőfeszítéseket tesz a Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat is, ennek jó eszköze a nemzetiségi nap megtartása. Azt kívánom, hogy ez a hagyományőrző rendezvény váljon hagyománnyá." - tette hozzá a képviselő.
A megnyitót követően a gyerekek a templomtól a Felsővárosi Általános Iskolába vonultak, ahol délután folytatódik a nemzetiségi nap. Rendeznek népi játszóteret és versenyeket, kézművesönó foglalkozásokat, „A középkori németek Fehérváron” címmel előadást tart dr. Siklósi Gyula régészprofesszor, dr. Gelencsér József író és jogász pedig a Fejér megyei hagyományokról és népszokásokról számol be. Lesz diákszínpad, mesejáték, bemutatkozik a Schwäbisch Gmünd-i Baráti Kör, majd este zenés mulatsággal, táncházzal és a biatorbágyi Füzes Tánccsoport előadásával ér végez az első német nemzetiségi hagyományőrző nap Székesfehérváron.
