-
Az időjárás új szemléletet követel
Lezárult a városi fűnyírással kapcsolatos lakossági szavazás, amelynek célja az volt, hogy megismerhető legyen a székesfehérváriak véleménye a közterületek fenntartásáról. A tapasztalatokról, a szavazásról és az idei nyár kihívásairól a Városgondnokság kertészeti vezetőjét, Homoki László kertészmérnököt kérdeztük.
2026.06.29. -
A legtöbben a kertészekre bíznák és nyírnák rendszeresen a zöldfelületeket a városban
A közösségi oldalakon évek óta nagyon változatos és széttartó reakciók, észrevételek olvashatók a városi fűnyírással kapcsolatban. Székesfehérvár Önkormányzata ezért szavazást indított, hogy látszódjon milyen zöldfelület kezelést szeretne a városlakók többsége.
2026.06.29. -
Megszavazták a fűnyírást
A közösségi oldalakon évek óta nagyon változatos és széttartó reakciók, észrevételek olvashatók a városi fűnyírással kapcsolatban. Székesfehérvár Önkormányzata ezért szavazást indított, hogy látszódjon, milyen zöldfelület kezelést szeretne a városlakók többsége, az eredmény megszületett.
2026.06.29. -
Oklevélátadó a Bugátban
Oklevélátadó ünnepséget rendeztek pénteken délután a Székesfehérvári SZC Bugát Pál Technikumban. Az iskola életében kiemelten fontos eseményen a 2025/2026-os tanévben végzett egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi és vízügyi ágazati szakembereket köszöntötték.
2026.06.29.
Első alkalommal ünnepelték a Bölcsődék Napját Székesfehérváron
Ünnepséget szervezett Székesfehérvár Önkormányzata a Bölcsődék Napja alkalmából. A városban először került sor a rendezvényre, az április 21-i Bölcsődék Napját tavaly vezették be hazánkban. Az ünnepségen az István Király Általános Iskolából érkező elsős és ötödikes diákok adtak műsort, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a bölcsődei dolgozókat.
A cikkben VIDEÓ található!
2011.04.19. 16:37 |
Ünnepséget szervezett Székesfehérvár Önkormányzata a Bölcsődék Napja alkalmából. A városban először került sor a rendezvényre, az április 21-i Bölcsődék Napját tavaly vezették be hazánkban. Az ünnepségen az István Király Általános Iskolából érkező elsős és ötödikes diákok adtak műsort, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a bölcsődei dolgozókat.
Április 21-e a Bölcsődék Napja Magyarországon. 1852-ben e napon nyitották meg az ország első bölcsődéjét Budapesten, a Kalap utcában. A Bölcsődék Napja 2010-től államilag elismert ünnep, amelyet miniszteri rendelet szabályoz. Székesfehérváron 1948-ban, a Széna téren nyílt meg az első intézmény, azóta folyamatosan nagy igény mutatkozik a bölcsődékre. A városban jelenleg 6 önkormányzati és egy alapítványi bölcsőde működik.
A Bölcsődék Napját első alkalommal ünnepelték meg Székesfehérváron. A Hiemer-házban az István Király Általános Iskola diákjai adtak műsort, a tanulók Janikovszky Éva és Lackfi János szövegeiből adtak elő részleteket.


Az ünnepi műsort követően dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a bölcsődei dolgozókat, azt kérve tőlük, hogy ugyanolyan szeretettel és gondoskodással neveljék továbbra is a gyermekeket, mint ahogy tették idáig. „Minden szülő aggódik, amikor először kell - ha csak néhány órára is - elválnia gyermekétől, de ebben a városban biztonságban tudhátjak a szülők a gyermekeiket a bölcsődékben.” - tette hozzá a polgármester, aki Tóth Endre: Okozz örömet című versével köszönte meg a bölcsődei dolgozók munkáját. Az ünnepség végén Pusztai Károlyné, a Speciális Fejlesztő Bölcsőde vezetője kapott elismerést nyugdíjba vonulása alkalmából.
|
Európa első bölcsődéjét Párizsban nyitották meg 1844-ben és néhány év múlva már közel 400 hasonló intézmény működött világszerte, elsősorban egyházi létesítményként. Magyarországon 1852 januárjában bölcsőde-egylet alakult Pesten Majer István püspök és nagyprépost, valamint Forrayné Brunszvik Júlia - Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda alapítójának unokahúga - támogatásával. Ez év április 21-én pedig megnyílt Pesten, összesen 5 szobában az ország első bölcsődéje. Eleinte 4 éves korig fogadták a gyerekeket teljes ellátással, sőt ruházatot is biztosítottak. A felvételnél mérlegelték a családi körülményeket, s a bölcsődébe kerülő gyerekek többnyire sokkal jobb anyagi feltételek közé kerültek, mint amilyet a család tudott volna otthon biztosítani. Az állam az 1950-es években kezdett szerepet vállalni a bölcsődék fejlesztésében, mivel a nők tömegesen álltak munkába. 1983-ig a bölcsődei férőhelyek iránti igény jóval nagyobb volt, mint a férőhelyek száma, azonban 1984 és 1990 között visszaesés mutatkozott részben a túlfejlesztés miatt, ma pedig ismét napirenden van a bölcsődei férőhelyek bővítése.
|

