-
Néma koszorúzás a hősök emléke előtt
Néma koszorúzással emlékeztek Székesfehérváron a 108 évvel ezelőtt aláírt padovai fegyverszüneti egyezményre. A Fekvő katona emlékmű előtt tisztelegtek a város közösségeinek képviselői, fejet hajtva a háborúban elhunytak emléke előtt.
2026.11.03. -
Költségvetés fehérvári szemmel
A 2027. évi országos költségvetés benyújtott tervezetével kapcsolatban közösségi oldalán fogalmazta meg észrevételeit Székesfehérvár polgármestere. Értékelése szerint a tervezet több előremutató változást tartalmaz, például csökken a szolidarítási hozzájárulás mértéke, ugyanakkor továbbra sem látható, hogy bizonyos városi feladatok ellátásához milyen támogatásokra számíthatnak az önkormányzatok.
2026.11.03. -
Munkaszüneti nap lesz december 24-e
Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot.
2026.11.03. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30.
Első alkalommal ünnepelték a Bölcsődék Napját Székesfehérváron
Ünnepséget szervezett Székesfehérvár Önkormányzata a Bölcsődék Napja alkalmából. A városban először került sor a rendezvényre, az április 21-i Bölcsődék Napját tavaly vezették be hazánkban. Az ünnepségen az István Király Általános Iskolából érkező elsős és ötödikes diákok adtak műsort, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a bölcsődei dolgozókat.
A cikkben VIDEÓ található!
2011.04.19. 16:37 |
Ünnepséget szervezett Székesfehérvár Önkormányzata a Bölcsődék Napja alkalmából. A városban először került sor a rendezvényre, az április 21-i Bölcsődék Napját tavaly vezették be hazánkban. Az ünnepségen az István Király Általános Iskolából érkező elsős és ötödikes diákok adtak műsort, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a bölcsődei dolgozókat.
Április 21-e a Bölcsődék Napja Magyarországon. 1852-ben e napon nyitották meg az ország első bölcsődéjét Budapesten, a Kalap utcában. A Bölcsődék Napja 2010-től államilag elismert ünnep, amelyet miniszteri rendelet szabályoz. Székesfehérváron 1948-ban, a Széna téren nyílt meg az első intézmény, azóta folyamatosan nagy igény mutatkozik a bölcsődékre. A városban jelenleg 6 önkormányzati és egy alapítványi bölcsőde működik.
A Bölcsődék Napját első alkalommal ünnepelték meg Székesfehérváron. A Hiemer-házban az István Király Általános Iskola diákjai adtak műsort, a tanulók Janikovszky Éva és Lackfi János szövegeiből adtak elő részleteket.


Az ünnepi műsort követően dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a bölcsődei dolgozókat, azt kérve tőlük, hogy ugyanolyan szeretettel és gondoskodással neveljék továbbra is a gyermekeket, mint ahogy tették idáig. „Minden szülő aggódik, amikor először kell - ha csak néhány órára is - elválnia gyermekétől, de ebben a városban biztonságban tudhátjak a szülők a gyermekeiket a bölcsődékben.” - tette hozzá a polgármester, aki Tóth Endre: Okozz örömet című versével köszönte meg a bölcsődei dolgozók munkáját. Az ünnepség végén Pusztai Károlyné, a Speciális Fejlesztő Bölcsőde vezetője kapott elismerést nyugdíjba vonulása alkalmából.
|
Európa első bölcsődéjét Párizsban nyitották meg 1844-ben és néhány év múlva már közel 400 hasonló intézmény működött világszerte, elsősorban egyházi létesítményként. Magyarországon 1852 januárjában bölcsőde-egylet alakult Pesten Majer István püspök és nagyprépost, valamint Forrayné Brunszvik Júlia - Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda alapítójának unokahúga - támogatásával. Ez év április 21-én pedig megnyílt Pesten, összesen 5 szobában az ország első bölcsődéje. Eleinte 4 éves korig fogadták a gyerekeket teljes ellátással, sőt ruházatot is biztosítottak. A felvételnél mérlegelték a családi körülményeket, s a bölcsődébe kerülő gyerekek többnyire sokkal jobb anyagi feltételek közé kerültek, mint amilyet a család tudott volna otthon biztosítani. Az állam az 1950-es években kezdett szerepet vállalni a bölcsődék fejlesztésében, mivel a nők tömegesen álltak munkába. 1983-ig a bölcsődei férőhelyek iránti igény jóval nagyobb volt, mint a férőhelyek száma, azonban 1984 és 1990 között visszaesés mutatkozott részben a túlfejlesztés miatt, ma pedig ismét napirenden van a bölcsődei férőhelyek bővítése.
|

