Már állnak a látogatóközpont falai Gorsiumban. Jól haladnak a munkálatokkal a szakemberek. Gorsium romjai végre megújulnak, s ezzel egy régi álom válik valóra. A beruházás során látványos elemek épülnek fel, ugyanakkor féltő gonddal őrzik a múlt emlékeit. Nettó 652 millió forintos uniós forrásból és a Székesfehérvári önkormányzat 123 millió forintos hozzájárulásával kezdődhetett meg a római kori romterületen a beruházás.
Több mint ötven szakember dolgozik nap mint nap Gorsium területén a beruházásnál. Érdekes látványban van részük mindazoknak, akik az építkezésen járnak: daruk és vasbeton építmények ölelik körbe a római kori romokat. A birodalom visszavár… Ez a gondolat kerített hatalmába a szerdai látogatás során. S valóban, ősszel újra megnyithat a régészeti park és szabadtéri kiállítás. A tervek grandiózusak, s a mostani beruházással hosszú távon meghatározásra kerülhet Gorsium fejlődési iránya. A fejlesztés egyik kiemelt célja, hogy a látogatók egy egész napot eltölthessenek a parkban. A projektelemek kialakításánál az ókori élet élményszerű, vonzó bemutatására törekszenek korhű környezetben.
Gorsium-Herculia római kori város Budapest és a Balaton között Székesfehérvár határában az M7-es autópályától öt kilométerre. Az I. század közepétől római katonai erődítés ellenőrizte az útcsomópontot és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, mely Alsó-Pannónia tartományülésének és császárkultuszának központja lett. Az 1958-ban Fitz Jenő által megkezdett ásatások városfalakat és kapukat, oszlopsorral díszített utcákat, fórumot, templomokat és középületeket, a tartományülés csarnokait és szentélyeit tárták fel. A település 260-ban egy barbár támadás során elpusztult, helyén 290 körül új település jött létre Herculia néven. Ebből az időszakból egy nagy palota, üzletsor, két ókeresztény bazilika és a városfalon kívüli temető maradt meg. A legkésőbbi épület a középkori Föveny falu kis temploma. A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, görög-római jellegű színháztérrel.
A látogatóközpont tervezése során elsődleges szempont volt, hogy a római korhoz igazodva, de modern köntösbe bújtatva szerves részét képezze majd a tájnak az épület. „Fontos szempint volt az, hogy a látogatóközpont ne vegye el a hangsúlyt a romterületről, hiszen Gorsiumnak az a lényege. Amikor készítették a terveket, pont arról beszéltünk, hogy modern kivitelű legyen, de valami módon jelezze a római hangulatot.” – hangsúlyozta Nádorfi Gabriella régész, a projekt koordinátora.
A tavalyi év végén indult a beruházás, amivel egy régi álom valósulhat meg Gorsium területén. Vörös Gábor, a ZÁÉV Zrt. főmérnöke lapunknak elmondta, hogy még a tavalyi évben el tudtak indulni a felvonulással, az előkészítéssel. A szerkezetépítési munkálatok pedig februárban kezdődtek: „Több mint 150 tonna betonacél és több mint 2500 köbméter beton kerül bedolgozásra. Egy kilencezer négyzetméteres parkolót építünk. Hat épület készül: egy fogadóépület, egy raktárépület, Zichy-pince, lakomaterem, freskós ház és egy városfal. Várhatóan ez év őszén tud újra megnyitni a Gorsium park.” – ismertette a megdöbbentő számokat a projekt főmérnöke.
A fejlesztés során megújul a romterület északi oldalán álló védőépület, az úgynevezett freskós ház. A 2-3. századból származó lakóház két, falfestményekkel díszített lakószobája valamint a részben a védőépület alatt elhelyezkedő lakomaterem és pincéje is látogathatóvá válik a projekt nyomán. A pincében egy korhűen berendezett tárolóhelyiséget tekinthetnek meg az érdeklődők, a régészeti feltárások során előkerült, főzéshez és étkezéshez használt edényekkel. Pontosan tudjuk, hogy egykor mit és főképp hol tároltak a lakomaterem pincéjében. Amikor ez az épület felgyulladt – illetve felgyújtották – akkor a lakomateremnek a padlója lezuhant. A rómaiak nem nyúltak hozzá, hanem elpanírozták a felső réteget. Így az megőrizte az utókornak a padló alatti tárgyakat. Pontosan behatárolható az alapanyagok, főzőedények, találáshoz használt edények, tányérok és korsók helye is.
A színház hátteréül szolgáló erődfal egy szakaszát a hozzá kapcsolódó két oldal-, illetve saroktoronnyal műemléki rekonstrukció keretében mutatják be. A fal és a tornyok teteje egyben kilátóként is funkcionál, ahonnan a régészeti park egész területét áttekinthetik a látogatók. „Mintegy tíz méter magas lesz az építmény. Úgy kerül kialakításra, hogy amikor a látogató meglátja kívülről, akkor szembesülhet a római kori városfal monumentalitásával.” – nyilatkozta a Fehérvár magazinnak Nádorfi Gabriella. A beruházás során 2015. őszére a 21. század követelményeinek megfelelő, látványos fejlesztés valósulhat meg.