Elkészült a nemzeti átállási terv az euróra - ősszel bocsátják társadalmi vitára

 Elkészült az euró bevezetésének technikai feltételeit rögzítő Nemzeti Átállási Terv első változata, amelyet társadalmi vitára bocsátanak az ősszel. Magyarország egy ütemben vezeti majd be az európai közös pénzt, vagyis ugyan még nincs eldöntve a bevezetés céldátuma, de az adott év január elsején az euró számlapénzként és készpénzként is egy időben jelenik meg az országban.

2008.07.08. 07:32 |
Elkészült az euró bevezetésének technikai feltételeit rögzítő Nemzeti Átállási Terv első változata, amelyet társadalmi vitára bocsátanak az ősszel.

A nemzeti átállási terv első változatának elkészültét Veres János pénzügyminiszter, a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság elnöke és Simor András, a jegybank elnöke, a bizottság társelnöke közösen jelentette be hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

A jegybank elnöke és a pénzügyminiszter hangoztatta: Magyarország egy ütemben vezeti majd be az európai közös pénzt, vagyis ugyan még nincs eldöntve a bevezetés céldátuma, de az adott év január elsején az euró számlapénzként és készpénzként is egy időben jelenik meg az országban. A pénzügyminiszter jelezte, hogy bár az euró bevezetésének nincs még határideje, de 2009-ben, ha a konvergenciaprogram alakulása megengedi, akkor Magyarország kezdeményezheti a belépést az ERM-II árfolyamrendszerbe, az euró előszobájába, ahol minimum két évig kell tartózkodnia az országnak.

Simor András egyetértett azzal, hogy 2009-ben érdemes megfontolni, hogy mikor vezesse be Magyarország az eurót. A jelenlegi elképzelések szerint az átálláskor az árcédulákon az euró mellett hat hónapig még a forint árakat is feltüntetik, készpénzfizetésnél a forint egy hónapig marad törvényes fizetőeszköz, a forintérméket öt évig, a bankjegyeket 20 évig váltják át euróra.

Simor András hozzátette: ezzel kapcsolatban a jegybank javaslatokat dolgoz majd ki a civil szervezetekkel, az érintett szakmai szervezetekkel, például a bankszövetséggel közösen arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehetne javítani az országban a számlapénz és a készpénz mostani arányán. Az MNB elnöke hangoztatta: jelenleg az országban a készpénzállomány gyorsabban növekszik, mint a GDP növekedési üteme, ezen a jövőben változtatni kell.

Azt is hozzátette, hogy az euró bevezetése nem pusztán a kormány vagy az MNB ügye, hanem "az egész ország ügye", a bevezetés technikai részleteit ezért nyolc minisztérium, több mint tíz állami szervezet, 30 civil szervezet javaslatai alapján véglegesítik majd.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.