Élelmiszer hulladékok kezelése - komposztálás


Az a legjobb hulladék, ami nincs! Az élelmiszer hulladék legnagyobb részben a háztartásokban termelődik, mely tudatos vásárlással és az étkezések megtervezésével nagyban csökkenthető. Ha így is keletkezik maradékunk, míg szavatosságát megőrzi, más fogások elkészítéséhez is felhasználhatjuk. A lejárt szavatossági élelmiszer hulladékokat is kezelhetjük megfelelően, saját háztartásunkban.
2014.11.27. 12:30 |
Az a legjobb hulladék, ami nincs! Az élelmiszer hulladék legnagyobb részben a háztartásokban termelődik, mely tudatos vásárlással és az étkezések megtervezésével nagyban csökkenthető. Ha így is keletkezik maradékunk, míg szavatosságát megőrzi, más fogások elkészítéséhez is felhasználhatjuk. A lejárt szavatossági élelmiszer hulladékokat is kezelhetjük megfelelően, saját háztartásunkban.
Kertes házakban az élelmiszer maradékot beletehetjük a komposztálóba, a lebontást végző baktériumoknak ez nagyszerű tápanyagforrás, ezáltal a többi szerves hulladék lebontása – a megnövekedett baktériumszámnak köszönhetően – is gyorsabban megy végbe. A fokozott lebontási folyamat addig tart, míg folyamatosan biztosítjuk a baktériumok számára a tápanyagforrást, a többi életkörülménnyel együtt. A kerttulajdonosok számára a komposztálás nem csak hulladékgazdálkodási szempontból kedvező, hanem lehetőség a növényeik, talajuk tápanyag-utánpótlására is.
 
Mi komposztálható?
 
Kerti hulladék (gyom, fű, nyesedék, lomb), konyhai hulladék (zöldség és gyümölcshéjak), haszonállatok trágyája (szarvasmarha, sertés, baromfi…stb.), egyéb szerves hulladék (pamut, papír)
 
Hogyan komposztáljunk?
 
Keret helyének a kiválasztása: érintkezzen a földdel, árnyékos helyen legyen a kiszáradás megelőzése érdekében, és az aljára 10 cm-es rétegben aprított gally terítése fontos a szellőzés miatt.
Aprítás: elhagyhatatlan a komposztálandó anyagok aprítása, mert így könnyebben és gyorsabban megy végbe a folyamat, illetve a keretbe így több anyag fér. Az ágakat, vastagabb növényszárakat, banánhéjat, káposztát stb. metszőollóval vagy aprítógéppel aprítsuk fel.
Nedvesítés: víz nélkül nincs komposztálódás. Fontos, hogy az anyag csak annyira legyen nedves, mint a kinyomott szivacs. Ha a markunkban összeszorítva víz folyik ki belőle, túl nedves. Ez száraz, nedvszívó anyaggal (szalma, fűrészpor, karton én újságpapír) könnyen ellensúlyozható. A túlnedvesített komposzt rohadni kezd a korhadás helyett.
Beoltás: istállótrágyával, korábban készült komposzttal, jó minőségű kerti talajjal induláskor érdemes elkeverni a komposztunkat, de nem feltétele a komposztálásnak.
Keverés és átrakás: elengedhetetlen a komposztálódáshoz, ugyanis ezáltal biztosítunk levegőt a lebontást végző mikroorganizmusok számára. Ilyenkor a komposzthalomról leszedjük a keretet, a halom mellé tesszük, majd vasvillával ide átlakjuk a megkeverendő anyagot. Ha szükséges, ilyenkor pótoljuk az elpárolgott vizet is öntözéssel. Minél többször forgatjuk, annál előbb lesz kész a komposztunk. Havonta legalább egyszer érdemes az átforgatást elvégezni. (Forrás: Gaja Környezetvédő Egyesület, Tudakozódj!)
 
A Környezetvédelmi Iroda konferenciát szervez a komposztálásról. Szakelőadó Varga Gábor, a Gaja Környezetvédő Egyesület elnöke, aki minden fortélyát ismeri a komposztálásnak. A konferencia idejéről, helyéről az előzetesen regisztrált résztvevők kapnak információt. A konferencián résztvevők névre szóló emléklapot kapnak ajándékba! Jelentkezni a vadas.timea@pmhiv.szekesfehervar.hu e-mail címen lehet!