-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Egymillió emberrel kevesebb ember fizet ma adót Magyarországon, mint hét évvel ezelőtt
2000 óta egymillió fővel csökkent Magyarországon a személyi jövedelemadót fizetők száma. A mérleget egy általános adóreform billenthetné helyre, erre viszont nem lát esélyt a pénzügyminiszter. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) statisztikájának tanúsága szerint az adófizetők száma emellett is évek óta folyamatosan csökken. Míg 2000-ben több mint 4 millió adózó vette ki részét a közteherviselésből, számuk mára 3 millió alá, 2,995 ezerre süllyedt. Nyilván ez az oka annak, hogy miközben a fizetendő adó összege az 1999-es 740 milliárdról 2005-re 1322,5 milliárd forintra, vagyis a duplájára sem emelkedett, az egy adófizetőre jutó adó mértéke 186 ezerről közel két és félszeresére, 442 ezer forintra nőtt.
2007.04.18. 08:08 |
2000 óta egymillió fővel csökkent Magyarországon a személyi jövedelemadót fizetők száma. A mérleget egy általános adóreform billenthetné helyre, erre viszont nem lát esélyt a pénzügyminiszter. Így az adóhivatal a kevés adófizetőtől igyekszik mind több pénzt beszedni.Mintegy 40 százalék – Magyarországon a keresőképes lakosság ekkora része fizet személyi jövedelemadót (szja), s az arány évről évre romlik. Az adót bevallók száma az utóbbi években stabilan 4,3-4,4 millió fő körül alakul, ami a munkaképes lakosság alig kétharmadának felel meg.
A bevallók között bőven akadnak olyanok, akik csak adóbevallást nyújtanak be, adót azonban nem fizetnek. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) statisztikájának tanúsága szerint az adófizetők száma emellett is évek óta folyamatosan csökken. Míg 2000-ben több mint 4 millió adózó vette ki részét a közteherviselésből, számuk mára 3 millió alá, 2,995 ezerre süllyedt. Nyilván ez az oka annak, hogy miközben a fizetendő adó összege az 1999-es 740 milliárdról 2005-re 1322,5 milliárd forintra, vagyis a duplájára sem emelkedett, az egy adófizetőre jutó adó mértéke 186 ezerről közel két és félszeresére, 442 ezer forintra nőtt.
A megnövekedett adóterheket sokan nem, vagy csak nagyon nehezen képesek megfizetni még a nagy cégek közül is. A magyarországi gyógyszergyártók szövetsége például épp tegnap jelentette be, hogy haladékot kér az APEH-tól az először április 20-án esedékessé váló, a gyógyszer-gazdaságossági törvényben meghatározott önbevallás és adófizetés alól, mivel jelen feltételek mellett nem képesek teljesíteni befizetési kötelezettségüket. Nem véletlen, hogy a szakemberek régóta az adórendszer átalakítását sürgetik, ám az utóbbi hónapokban csak a terhek növelésére és új adók bevezetésére került sor.
