-
A Születés Templomából érkezett
Az utolsó adventi vasárnapon kinyílt a Városháza élő adventi naptárának huszonegyedik ablaka: Miklósa Erika operaénekes A négy gyertya meséjét adta elő, majd elénekelte az Ó, gyönyörű szép titokzatos éj című templomi éneket. Ezután a MusiColore Énekegyüttes műsora következett, majd Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester meggyújtotta az adventi koszorún a Szeretet gyertyáját.
2025.12.21. -
Adventi béke Kisfaludon
Vasárnap este meghitt, ünnepi adventi estére került sor Kisfaludon, ahol Róth Péter alpolgármester, a városrész önkormányzati képviselője gyújtotta meg a karácsony előtti utolsó gyertyát az adventi koszorún, majd a DuoDon Pedro’s koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők.
2025.12.21. -
Népek karácsonya
Évzáró rendezvényét tartotta a Vörösmarty Társaság csütörtökön délután. A népek karácsonya címet viselő programra, a társaság kórusa készült ünnepi műsorral.
2025.12.19. -
Comenius koncert
A Comenius Kórus Bakonyi István moderálásával, a Szent Imre Templomban köszöntötte karácsonyt. Az bensőséges hangulatú esten a kórus irodalom gyöngyszemeinek dallamai csendültek fel.
2025.12.19.
Egyedülálló Árpád-kori leletek - különleges épület maradványait tárták fel
Hat hete folyamatosan zajlik a régészeti feltárás Székesfehérvár határában, a nyugati elkerülő út harmadik szakaszában tervezett nyomvonal mentén. A régészek olyan épület maradványaira bukkantak, ami a korszakra eddig sehol sem volt jellemző. Minden eddigi ismert és feltárt épületnél nagyobb méretekkel rendelkezik.
2014.07.09. 10:02 |
Hat hete folyamatosan zajlik a régészeti feltárás Székesfehérvár határában, a nyugati elkerülő út harmadik szakaszában tervezett nyomvonal mentén. A régészek olyan épület maradványaira bukkantak, ami a korszakra eddig sehol sem volt jellemző. Minden eddigi ismert és feltárt épületnél nagyobb méretekkel rendelkezik.

Három és fél hektáros területen folyamatosan dolgoznak a Szent István Király Múzeum régészei. „Mintegy harminc darab félig földbe mélyített kora Árpád-kori épület maradványait tártuk fel a kollégákkal. Feltártunk egy tizenegy és fél méterszer mintegy négy és fél méter hosszú félig földbe mélyített épületet. Ez a korszakban teljesen egyedülállónak mondható és méretében teljesen kirí a többi épület maradványai közül. ” – mondta el kérdésünkre Savanyú Bálint régész, az ásatás vezetője.

Az előkerült leletanyag előzetes vizsgálata alapján már a 10. században éltek ezen a területen. „Az itt élő emberek valószínűleg látták azt, amikor – mai kifejezéssel élve – a királyi koronázó templom alapkövét letették és elkezdték építeni, sőt talán még dolgoztak is ott. Látták Szent Imre illetve Szent István király temetését és a hasonlóan fontos eseményeknek nyílván részesei voltak, hiszen légvonalban 5 kilométerre van a királyi koronázó templom ettől a helytől.”- emelte ki Kulcsár Mihály, a múzeum igazgató-helyettese.
Az írott források alapján Bial faluval azonosítható feltárt terület. Ez egy hosszabb életű falu volt, aminek a legkorábbi (10-12. századi) periódusát találták meg a régészek. A terület más részein találhatóak a későbbi időszakból származó emlékei ennek a településnek. Egy 1193-as oklevélben is feltűnt már a település, ez az első említése egyébként a falunak, abból megtudjuk azt is, hogy ez a falu a fehérvári keresztesek birtoka volt. Egy 1249-ből származó határjárás szerint Fehérvár szomszédosa volt, tehát közvetlenül a királyi székváros melletti településről van szó.