-
Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról
Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.
2026.10.07. -
Kurátori tárlatvezetés
Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.
2026.10.07. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
Egyedülálló Árpád-kori leletek - különleges épület maradványait tárták fel
Hat hete folyamatosan zajlik a régészeti feltárás Székesfehérvár határában, a nyugati elkerülő út harmadik szakaszában tervezett nyomvonal mentén. A régészek olyan épület maradványaira bukkantak, ami a korszakra eddig sehol sem volt jellemző. Minden eddigi ismert és feltárt épületnél nagyobb méretekkel rendelkezik.
2014.07.09. 10:02 |
Hat hete folyamatosan zajlik a régészeti feltárás Székesfehérvár határában, a nyugati elkerülő út harmadik szakaszában tervezett nyomvonal mentén. A régészek olyan épület maradványaira bukkantak, ami a korszakra eddig sehol sem volt jellemző. Minden eddigi ismert és feltárt épületnél nagyobb méretekkel rendelkezik.

Három és fél hektáros területen folyamatosan dolgoznak a Szent István Király Múzeum régészei. „Mintegy harminc darab félig földbe mélyített kora Árpád-kori épület maradványait tártuk fel a kollégákkal. Feltártunk egy tizenegy és fél méterszer mintegy négy és fél méter hosszú félig földbe mélyített épületet. Ez a korszakban teljesen egyedülállónak mondható és méretében teljesen kirí a többi épület maradványai közül. ” – mondta el kérdésünkre Savanyú Bálint régész, az ásatás vezetője.

Az előkerült leletanyag előzetes vizsgálata alapján már a 10. században éltek ezen a területen. „Az itt élő emberek valószínűleg látták azt, amikor – mai kifejezéssel élve – a királyi koronázó templom alapkövét letették és elkezdték építeni, sőt talán még dolgoztak is ott. Látták Szent Imre illetve Szent István király temetését és a hasonlóan fontos eseményeknek nyílván részesei voltak, hiszen légvonalban 5 kilométerre van a királyi koronázó templom ettől a helytől.”- emelte ki Kulcsár Mihály, a múzeum igazgató-helyettese.
Az írott források alapján Bial faluval azonosítható feltárt terület. Ez egy hosszabb életű falu volt, aminek a legkorábbi (10-12. századi) periódusát találták meg a régészek. A terület más részein találhatóak a későbbi időszakból származó emlékei ennek a településnek. Egy 1193-as oklevélben is feltűnt már a település, ez az első említése egyébként a falunak, abból megtudjuk azt is, hogy ez a falu a fehérvári keresztesek birtoka volt. Egy 1249-ből származó határjárás szerint Fehérvár szomszédosa volt, tehát közvetlenül a királyi székváros melletti településről van szó.
