2. Kultúra

Egyedülálló Árpád-kori leletek - különleges épület maradványait tárták fel

Hat hete folyamatosan zajlik a régészeti feltárás Székesfehérvár határában, a nyugati elkerülő út harmadik szakaszában tervezett nyomvonal mentén. A régészek olyan épület maradványaira bukkantak, ami a korszakra eddig sehol sem volt jellemző. Minden eddigi ismert és feltárt épületnél nagyobb méretekkel rendelkezik.
2014.07.09. 10:02 |
Hat hete folyamatosan zajlik a régészeti feltárás Székesfehérvár határában, a nyugati elkerülő út harmadik szakaszában tervezett nyomvonal mentén. A régészek olyan épület maradványaira bukkantak, ami a korszakra eddig sehol sem volt jellemző. Minden eddigi ismert és feltárt épületnél nagyobb méretekkel rendelkezik.
Három és fél hektáros területen folyamatosan dolgoznak a Szent István Király Múzeum régészei. „Mintegy harminc darab félig földbe mélyített kora Árpád-kori épület maradványait tártuk fel a kollégákkal. Feltártunk egy tizenegy és fél méterszer mintegy négy és fél méter hosszú félig földbe mélyített épületet. Ez a korszakban teljesen egyedülállónak mondható és méretében teljesen kirí a többi épület maradványai közül. ” – mondta el kérdésünkre Savanyú Bálint régész, az ásatás vezetője.
Az előkerült leletanyag előzetes vizsgálata alapján már a 10. században éltek ezen a területen. „Az itt élő emberek valószínűleg látták azt, amikor – mai kifejezéssel élve – a királyi koronázó templom alapkövét letették és elkezdték építeni, sőt talán még dolgoztak is ott. Látták Szent Imre illetve Szent István király temetését és a hasonlóan fontos eseményeknek nyílván részesei voltak, hiszen légvonalban 5 kilométerre van a királyi koronázó templom ettől a helytől.”- emelte ki Kulcsár Mihály, a múzeum igazgató-helyettese.
Az írott források alapján Bial faluval azonosítható feltárt terület. Ez egy hosszabb életű falu volt, aminek a legkorábbi (10-12. századi) periódusát találták meg a régészek. A terület más részein találhatóak a későbbi időszakból származó emlékei ennek a településnek. Egy 1193-as oklevélben is feltűnt már a település, ez az első említése egyébként a falunak, abból megtudjuk azt is, hogy ez a falu a fehérvári keresztesek birtoka volt. Egy 1249-ből származó határjárás szerint Fehérvár szomszédosa volt, tehát közvetlenül a királyi székváros melletti településről van szó.

Kultúra

Összes

  1. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.

  2. A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep

    A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon. 

    2026.08.21.

  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.

  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.