A tárlat, amely a korai munkáktól az életmű gerincét adó főműveken át a legutóbbi alkotásokig válogat, egészen 2022. január 31-ig látható a Csók Képtárban.
Szabó Ákos Franciaországban élő magyar festőművész, grafikusművész nyolcvan éve a művészet bűvöletében él. 1960-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Bernáth Aurél volt. 1965-től Párizsban, 1995-től Normandiában él és alkot. A hatvanas évektől a szürnaturalisták meghatározó képviselője, a hetvenes évekre rendkívüli felkészültségű virtuóz tudású alkotóvá válik Párizsban. A nyolcvanas évektől nagy jelentősége van a bibliai témáknak a munkáiban. A szakrális realizmus kiemelkedő alkotója. Remek portréfestő, „festői érdeklődésem középpontjába kezdettől fogva az Isten képére és hasonlatosságára teremtett emberi arcot állítottam” - vallja.
Szabó Ákos festőművész életmű kiállítása nyílt meg a Csók Képtárban
"Tudományt és művészetet nem lehet egyszerre definiálni, mert nagy dolgok: nincs definíció, mely őket kimerítené. Íme azonban egyik oldaluk: ők a világról való Tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamrái, a művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőle leülepedett fogalmak drága gyűjteménye.” - idézte Babits Mihály gondolatait a tárlatnyitón Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, kiemelve, hogy Szabó Ákos, az európai magyar festő és grafikus műveit az 1964-es Téli tárlat után láthatjuk újra itt Székesfehérváron, a Csók Képtárban, ahová a festő művei "hazatértek".
Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében a művész Búcsú című képére hívta fel a figyelmet, amit 1964-ben Székesfehérváron láthatott a közönség a Téli tárlaton: "Szimbolikus, izgalmas és érdekes, hogy fent, az emeleten ez az alkotás köszönti a látogatót 2021 "majdnem telén", amikor a mű és a művész is visszatért Székesfehérvárra" A polgármester köszönetet mondott a kiállításért Szabó Ákos festőművésznek, Tóth Norbert kurátornak, a Szent István Király Múzeumnak, valamint azoknak a külföldi gyűjteményeknek is, akik rendelkezésre bocsátották az alkotásokat. Cser-Palkovics András polgármester arra buzdította a fehérváriakat, hogy minél többen tekintsék meg a január végéig látható izgalmas, sokrétű kiállítást.
Professor Emeritus Farkas Ádám szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja az MMA üdvözletét tolmácsolta a művésznek, kiemelve, hogy a kortárs európai képzőművészet korszakos kiemelkedő alkotójának székesfehérvári kiállításához örömmel nyújtottak támogatást.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója felidézte, hogy amikor Tóth Norbert kurátor megkereste a múzeumot az életmű kiállítás kapcsán, nem sokat gondolkodtak és örömmel mondtak igent, hiszen Szabó Ákos munkásságát összefoglaló kiállítás és könyv eddig még nem született, ezért különösen nagy öröm, hogy egy teljes életművet átölelő hazai és nemzetközi sikert ígérő tárlat nyílik meg a festőként, grafikusként és művészet pedagógusként is aktívan alkotó géniusz munkásságáról Székesfehérváron.
"A kiállítás arról győz meg bennünket, hogy mégsincs a festészetnek vége.." - emelte ki ünnepi beszédében L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. "Hajlamosak vagyunk ugyanis azt gondolni, hogy véget ért az a korszak és az a világ, amikor volt a festészetnek értelme és lényege. Ezt sok dolog miatt gondoltuk így.. egyrészt volt a magyar képzőművészekben és a világ képzőművészeiben egy óriási félelem a fotográfia megjelenésekor, aztán persze látjuk, hogyan vált a fotográfia önálló művészeti területté és azt is, hogy a 20.század elején hogyan szűnt meg az egységes kánon valamennyi művészeti ágban" - idézte fel L. Simon László, aki szerint a mai kiállítás arról győz meg bennünket, hogy igenis van visszatérés és nemcsak a festészetnek nincsen vége, hanem a figurativitásnak sincs, mint ahogy az irodalomban sem szűnt meg a történetmesélés, mert "mindig lesznek újabb történetmesélők, újabb történetek és mi elementáris erővel fogunk vágyni arra, hogy megismerjük mások történeteit, és megismertessük másokkal a sajátunkat".
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója külön méltatta Tóth Norbert kurátori tevékenységét is: "Tóth Norbert munkája elsősorban arról szól, hogy mutassuk fel azt a XX. század második felének művészetéből, ami méltatlanul elkerülte a figyelmet.. Tisztában van azzal, hogy mérhetetlen adósságunk van magunkkal szemben, mert az a fajta kurátori szemlélet és művészettörténeti tevékenység, ami uralja hosszú évtizedek óta az európai műkritikát, kiállításrendezést és műtárgykereskedelmet, egy sor dolgot nem engedett be és ezt azzal a hamis állítással spékelte meg, hogy ami a figuratív festészet jegyében a XX. század második felében megszületik, az kevésbé értékes, mint ami a nonfigurativitás jegyében született" L.Simon László hozzátette, hogy ezzel nem a nonfigurativitás ellen beszél, hiszen nagy rajongója számos olyan kortárs művésznek, akik a vásznat egészen máshogy tölti ki, mint ahogy Szabó Ákos teszi..
Szabó Ákos 1936-ban született Budapesten, magyar identitású művészként fél évszázada Franciaországban él. Nagyszabású életműve számos jelentős múzeumban megtalálható, azonban munkásságának magyarországi átfogó bemutatására ezidáig még nem került sor. A Csók István Képtárban három teremben Szabó Ákos több mint száz alkotását láthatjuk: az életmű meghatározó alkotásai külföldi és magyar múzeumokból (Fonds Nationald’Art Contemporain, Párizs, Musée d’Art Moderne, Párizs, Museum Joseph Dechelette, Roanne, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Szépművészeti Múzeum, Budapest), magángyűjteményekből és a művész normandiai otthonából érkeztek Székesfehérvárra.
