Népdalokkal, néptánccal és visszaemlékezésekkel nyílt meg ünnepélyes keretek között az „Egy élet e tánc, melyben lélek a dal” Pesovár Ferenc (1930-1983) emlékezete kiállítás a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében.
Népzene, néptánc, népi kultúra, hagyományaink jelennek meg a szombaton megnyílt Pesovár-emlékkiállításon.
A Szent István Király Múzeum ünnepi eseményén Vakler Anna népdalénekes Pesovár Ferenc gyűjtéséből énekelt dalokat, amelyeket az egykori népzenekutató kedvenc közlőjétől, Mosonyi Józseftől gyűjtött Perkátán. Belegrai Tamás régész Sinka István Anyám balladát táncol című versét szavalta el, majd a Tilinkó zenekar kíséretében Hahn-Kakas István, Örökös Aranysarkantyús táncos tyukodi verbunkot járt.
Képeken a Pesovár Ferenc emlékkiállítás megnyitója
Vargha Tamás köszöntőjében kiemelte, magyarságunkat az anyanyelvünk, a hagyományaink, a kultúránk, benne pedig a népzene, a néptánc jelenti. Pesovár Ferenc egész életét szentelte a néptánc és népzene gyűjtésének, feldolgozásának. „A fehérvári múzeumban fiatalemberként járva messziről csodáltam őt. Az ötvenes évei felé járó, akkor már nagyon beteg Feri bácsi fáradt tekintetében, amikor táncról volt szó, fellobogott a tűz, és ha tánctanításra került a sor, szálfaegyenesen felállt, megmutatta a lépést, vagy akár az egész táncot, ami ő maga volt. Sokan emlékezünk így rá.” – idézte fel emlékeit Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője.
A város és a megye sokat köszönhet Pesovár Ferencnek, aki 1957-től 1983-ban bekövetkezett haláláig volt a múzeum néprajzosa, osztályvezetője. A megye és az egész magyar nyelvterület népzene- és néptánckultúráját kutatta, miközben az akkori Alba Regia Táncegyütteshez is ezer szállal kötődött.
„Egy olyan személyiségre emlékezünk, aki a művet, mit alkotott, megtöltötte élettel. Pesovár Ferenc életművéről egy olyan kiállítás nyílt a Szent István Király Múzeumban, ahol pontosan megismerhetjük azokat a szellemi és tárgyi alkotásokat, amelyeket neki köszönhetünk. A pályatársak, az egykori kollégák, barátok visszaemlékezései és a gyűjtőmunka során, vagy éppen családi, baráti körben készült fotók segítenek abban, hogy közelebb hozzák a nézőhöz az embert, Pesovár Ferenc személyiségét" - emelte ki köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott a múzeum munkatársainak és mindazoknak, aki közreműködtek a kiállítás létrejöttében.
A kiállítást megnyitó dr. Felföldi László, akinek mestere volt Pesovár, először egy közös éneklésre kérte a közönséget, és a kiállítóteret betöltötte a Béres vagyok, béres dallama. A néprajztudós ezt követően szólt Pesovár életművéről.
A népzene- és néptánckutató nevéhez fűződik a mohai tikverőzés felfedezése és életben tartatása, több ezer fotóval, sok év szakmai megfigyelésével; az ő érdeme a sukorói Néprajzi Ház létrehozása, ami az ország egyik első szabadtéri néprajzi múzeuma, ezenkívül nagyszabású kiállításokat is rendezett, és a táncházmozgalom jeles képviselője volt. Muzeológusként nagyon kötődött a tárgyakhoz, különösen szerette például a csákvári kerámiákat, a kismesterségek közül pedig a késesekhez ragaszkodott leginkább: tevékenysége nyomán közel tízezer tárggyal nőtt a múzeum néprajzi gyűjteménye.
E mesélő tárgyak és a falakon olvasható történetek, fotók mellett az egész kiállítást halkan betakaró tücsökciripelést egy-egy kolomp hangja szakítja meg, ha a látogató rálép az útjába kerülő violinkulcsra. A tárlókban láthatóak a gyűjtés során használt technikai eszközök, és az interaktív térképet nézegetők a gyűjtési területeken rögzített dalokat is meghallgathatják. A szombati megnyitón Pesovár Ferenc egykori kollégái, tanítványai, tisztelői és az emlékezők mellett részt vett Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség Parancsnoka.
Az április végéig látogatható tárlatban számos programot szerveznek majd. December 11-én, szombaton 17 órakor Varró János interaktív hangszerbemutatójával várják az érdeklődőket. December 19-én, vasárnap Vakler Anna népdalénekes volt és jelenlegi tanítványaival közösen ad adventi koncertet.
