-
Fivérek a Díszudvaron
A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.
2026.08.22. -
A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep
A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon.
2026.08.21. -
Kenyérszentelés Kisfaludon
A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.
2026.08.21. -
Kodály Zoltán: Háry János
Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.
2026.08.21.
Égi rejtélyek vagy egyszerű optika?
Egy régóta elfogadott hipotézis szerint a vikingek legendás napköve ködben és borult időben is segített meghatározni a nem látható Nap égi helyét. Mi lehetett és hogyan működhetett ez a titokzatos eszköz? Milyen meteorológiai és légköroptikai feltételeknek kell teljesülnie a használhatóságához? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a rejtélyes történeteket taglaló előadás során.
2014.10.26. 07:06 |
Egy régóta elfogadott hipotézis szerint a vikingek legendás napköve ködben és borult időben is segített meghatározni a nem látható Nap égi helyét. Mi lehetett és hogyan működhetett ez a titokzatos eszköz? Milyen meteorológiai és légköroptikai feltételeknek kell teljesülnie a használhatóságához? Milyen lépései lehettek a napköves navigációnak? Mi állhat annak a furcsa jelenségnek a hátterében, ami egy északi hajó viharba kerülése után tűnt fel az égbolton? Mitől fénylenek a világító felhők? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a rejtélyes történeteket taglaló előadás során.

Előadó: Kálmánczhelyi-Farkas Alexandra - MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet
A rendezvény időpontja és helyszíne:
2014. október 28. kedd, 17 óra
TIT, Művészetek Háza, Székesfehérvár, III. Béla király tér 1.
Az előadás a GalileoWebcast jóvoltából az interneten is követhető (http://galileowebcast.hu) Minden érdeklődőt szeretettel várnak!