-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Drámaian megnőtt az özönvízszerű esőzések száma
Drámaian nőtt az extrém esőzések száma a világon 1980 óta - írták német kutatók a Climate Change című szaklap friss számában. A Potsdami Klímakutatási Intézet tudósai szerint az emelkedés nagyrészt a klímaváltozás számlájára írható. A klímaváltozással való összefüggést a kutatók arra a fizikai tényre alapozták, hogy a melegebb levegő több vizet vesz fel, ebből több csapadék képződik.
2015.07.09. 08:23 |
Drámaian nőtt az extrém esőzések száma a világon 1980 óta - írták német kutatók a Climate Change című szaklap friss számában. A Potsdami Klímakutatási Intézet tudósai szerint az emelkedés nagyrészt a klímaváltozás számlájára írható. A klímaváltozással való összefüggést a kutatók arra a fizikai tényre alapozták, hogy a melegebb levegő több vizet vesz fel, ebből több csapadék képződik.

"Az elmúlt 30 év tíz extrém esőzéséből egyet okozott a régóta zajló felmelegedés, a vizsgált évek közül a legutolsóban, 2010-ben már minden negyediket" - hangsúlyozta Dim Coumou, a tanulmány társszerzője. A kutatók a világ ezer mérőállomásának 1901 és 2010 között mért adatait elemezték statisztikai módszerekkel, figyelembe véve a - többek között az El Nino és a La Nina okozta - természetes ingadozásokat. Eredményeik szerint 1980-ig a szélsőséges esőzések gyakoriságát természetes tényezők magyarázták, ezután azonban váratlanul megemelkedett az előfordulásuk.
Az egyes kontinenseket eltérően érintette a változás: a nedvesebb területeken erősebb volt az emelkedés: Délkelet-Ázsiában 56 százalékos, Európában 31 százalékos növekedést mértek. A klímaváltozással való összefüggést a kutatók arra a fizikai tényre alapozták, hogy a melegebb levegő több vizet vesz fel, ebből több csapadék képződik. Celsius-fokonként ez a kapacitás mintegy hét százalékkal nő. Az extrém esőzések növekvő száma nagyjából megegyezik a hőmérséklet globális emelkedésével - írták a kutatók.
