Drámai adatok a magyarok egészségi állapotáról

A 20-69 év közötti korosztály tagjainak egyharmada szenved a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere együttes zavarával jellemzett metabolikus szindrómában - összegezték szakemberek egy három éven át zajló kutatási program eredményét. Jelentősek a területi egyenetlenségek a szívinfarktus ellátásában, az akut katéteres koszorúér-tágításban részesülők aránya megyénként 5 és 45 százalék között változik.

A Jedlik Ányos kutatási projekt a népegészségügyi szempontból legjelentősebb betegségek magyarországi helyzetét és a megelőzés lehetőségeit térképezte fel. Egyik legfőbb megállapítása, hogy a felnőttek (20-69 évesek) harmadánál jelentkező metabolikus tünetegyüttesről a betegek közül sokan nem is tudnak, másrészt egynegyedük semmiféle kezelésben nem részesül. Akit kezelnek, az is csak alig várhat javulást, mivel a terápia ellenére a páciensek felénél egyetlen laboratóriumi mutató sem javult.

A diabétesz kezelésének egyik alapelemét jelentő testsúlycsökkenés szinte teljesen eredménytelen, az ismert cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 60 százalékuk elhízott. A vércukorszint hosszú távú beállítása csak a betegek negyedénél megfelelő. Ami pedig a szélütésen, szívinfarktuson átesett betegeket illeti, 15 százalékuk az orvosi figyelmeztetés ellenére is dohányzik.

Jelentősek a területi egyenetlenségek a szívinfarktus ellátásában, az akut katéteres koszorúér-tágításban részesülők aránya megyénként 5 és 45 százalék között változik. A figyelemfelhívó programot a Debreceni Egyetem, a népegészségügy területén működő állami szolgálatok (az ÁNTSZ, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Epidemiológiai Központ, a KSH) és négy gyógyszercég (a GSK, az MSD, a Roche és a sanofi-aventis) alkotta konzorcium végezte.