Dr. Csurgai Horváth József előadásával kezdődtek a VárosKép kiállítás programjai

Bevezetőként, az előzményekről szólva Dr. Csurgai Horváth József kifejtette, hogy az 1867-es Kiegyezéskor Székesfehérvár, szabad királyi városi címét, törvényhatósági jogú városként megtarthatta, sorsát - valamelyest - saját maga befolyásolhatta. A korszak az urbanizációs forradalom időszaka Európában, valamint a kontinensre helyeződött át gazdaság súlypontja (Angliáról Németországra), ezáltal Magyarország közelebb került a centrumhoz. A városiasodás hatására Fehérvár lakosságszáma 50 százalékkal nőtt. (Ugyanekkor Győr lakossága 60, míg Pécsé 100 százalékkal nőtt, ez mégsem teljesen mérvadó, mert mindkét esetben település becsatolások is szerepet játszottak). Foglalkozási szerkezet szerint a mezőgazdaságban dolgozók aránya 25 százalékot tett ki. (Győr és Pécs esetében ez az arány 15-15 százalék volt.)

Székesfehérvár, törvényhatósági jogú város polgárjoggal rendelkező lakói közvetlenül szavazhattak a polgármesterre és a tanácsnokokra. A politikai berendezkedés 1872 és 1918 között nagyon stabil volt. Havranek József 1872-től 1878-ig rendőrkapitány, 1878-tól 1908-ig pedig polgármester volt. 1908 és 1918 között Saára Gyula követte, aki dinamikusabb városfejlődést hoz; összehasonlításul Havranek József 30 éve alatt 5.6 millió korona fejlesztési pénzt költött a város, míg Saára Gyula 10 éve alatt 2.5 milliót.

1848 előtt Fehérvár fejlődése megtorpan, a Palotaváros majdnem teljes egésze leégett. 1849, a forradalom és szabadságharc leverése után a városnak hadisarcot is fizetnie kellett. A lakosságszám 1869-ben éri majd el újra az 1848-as szintet és dinamikus növekedésnek indult. Az emeletes épületek száma magyarországi viszonylatban is alacsony volt. Még a reformkor alatt indult meg a csatornázás, Sárrét lecsapolása. Ekkor jöttek létre Víziváros és Búrtelep városrészek, ez politikai változásokat is hozott; a városrészek összevesztek, hogy melyik hány képviselőt küldhet a Közgyűlésbe.

Katasztrofális következményekkel járt a filoxéra járvány, Fehérváron 970 kataszteri hold szőlőből a járvány végére 12 kataszteri holdnyi maradt. A szegényebb népesség kiköltözött a város külterületeire, mert ott nem kellett adót fizetni. Az időszakban 1500 és 2000 fő közötti a Fehérváron állomásozó katonák száma. A legénység a laktanyában, a tisztikar a városban, bérelt házakban lakott.

A legnagyobb ipari létesítmény a Déli Vasúti Járműjavító, míg a második a Feldmayer Kékfestő-gyár volt, valamint 20 fő alatti kisműhelyek sokasága működött a városban. Az adóbevételek növekedésével vált lehetővé, 1903. január 1-től a villany közvilágítás fokozatos kiépítése.

A vezetékes ivóvíz-hálózat 1911 és 1913 között épült ki, a magyarországi városok átlaghoz képest tíz év késéssel. Az 1870-es évektől folyamatos parkosítások, térrendezések kezdődtek a Zichy ligettel, majd 1899-ben adták át a Halesz parkot. A magyar városfejlődés sajátosságairól el kell mondani még, hogy a kor színvonalán legfejlettebb magyar városok a trianoni határokon kívül rekedtek. - zárta előadását Dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója. Az eseményen részt vett Horváth Miklós Csaba, önkormányzati képviselő is.

A VárosKép kiállítás további kísérőprogramjai:

Február 21. Dr. Demeter Zsófia és Bányai Balázs, a kiállítás kurátorai Balsay Istvánnal beszélgetnek

Március 7. Mózessy Gergely (SZPL, Székesfehérvár): A város lelke – A szentistváni örökség a püspöki programokban

Márciusban Tóth Eszter Zsófia (Veritas Történetkutató Intézet): Miért szeretjük, miért nem? Élet a Kádár-kori lakótelepeken

Áprilisban Győr Attila – Prakfalvy Endre: A legfiatalabb örökség - Székesfehérvár 20. századi műemlékei

Májusban Dalok a ’80-as évekből. Koncert az udvaron és a kiállításban. Dinnyés József, Voga János és Mohai Tamás koncertjei

Májusban A Szabad Színház művészeinek előadása (szerkesztő: Czinki Ferenc): VárosKép – VárosPróza – Irodalmi séta a 20. századi Székesfehérváron

Júniusban Kiss Lajos, Kámán Béla: Hogyan épült (át) Fehérvár? – Építési technológiák a 20. század második felében