-
Néma koszorúzás a hősök emléke előtt
Néma koszorúzással emlékeztek Székesfehérváron a 108 évvel ezelőtt aláírt padovai fegyverszüneti egyezményre. A Fekvő katona emlékmű előtt tisztelegtek a város közösségeinek képviselői, fejet hajtva a háborúban elhunytak emléke előtt.
2026.11.03. -
Költségvetés fehérvári szemmel
A 2027. évi országos költségvetés benyújtott tervezetével kapcsolatban közösségi oldalán fogalmazta meg észrevételeit Székesfehérvár polgármestere. Értékelése szerint a tervezet több előremutató változást tartalmaz, például csökken a szolidarítási hozzájárulás mértéke, ugyanakkor továbbra sem látható, hogy bizonyos városi feladatok ellátásához milyen támogatásokra számíthatnak az önkormányzatok.
2026.11.03. -
Munkaszüneti nap lesz december 24-e
Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot.
2026.11.03. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30.
Dombormű őrzi Sobor Antal emlékét a Szent István Művelődési Ház udvarán
Egy esztendeje távozott közülünk Sobor Antal József Attila-díjas író, festőművész. Emlékét ezentúl dombormű is őrzi a Szent István Művelődési Ház díszudvarán. Román Károly barátja szavaival „Sobor Antal ízig - vérig lokálpatrióta volt, bár sohasem volt vidékies. Az egyetemes magyar és európai kultúra neveltje volt, európai magyarként gondolkodott a világról és minden emberi jelenségről.”
2011.04.16. 18:15 |
Egy esztendeje távozott közülünk Sobor Antal József Attila-díjas író, festőművész. Emlékét ezentúl dombormű is őrzi a Szent István Művelődési Ház díszudvarán. Román Károly barátja szavaival „Sobor Antal ízig - vérig lokálpatrióta volt, bár sohasem volt vidékies. Az egyetemes magyar és európai kultúra neveltje volt, európai magyarként gondolkodott a világról és minden emberi jelenségről.”
Április 16-án szombaton a Szent István Művelődési Ház Díszudvarán Spányi Antal megyéspüspök avatta fel Sobor Antal domborművét. A Városi Levéltárban "Ég alatt a kanyargó utak" címmel nyílt kamara-kiállítás és emlékestet is rendeztek Román Károly, Bobory Zoltán és Péntek Imre közreműködésével.

A domborműavatás alkalmából Román Károly, az író barátja mondott ünnepi beszédet. „Itt tanított, itt írta regényét, novelláit, és mert magyar író volt és vidéken élő tanár, szerényen élt, szinte szerzetesként, illetve úgy, mint egy gyári munkás, vagy kishivatalnok. Nem vágyott szerencsésebb pályatársai hírnevére, itt akart élni a családban, amelyhez tartozott és a városban, amely felnevelte.” - mondta el Sobor Antalról egykori tanárkollégája.

„Kapcsolatunk és írásai révén lettem fehérvári, ő ugyanis ízig vérig lokálpatrióta volt, bár sohasem volt vidékies. Az egyetemes magyar és európai kultúra neveltje volt, európai magyarként gondolkodott a világról és minden emberi jelenségről. Ennek a kultúrának minden elemét fontosnak tartotta.” - tette hozzá Román Károly.

Sobor Antal tanári, írói és festői életműve igen jelentős Székesfehérvár számára. A művész túl a 75. születésnapján is aktívan dolgozott, publikált, festett. Életműve nagyon gazdag, számos kiváló regény és novellás kötet, mint pl. a Hosszú háború és a Vidéki városban megírása is nevéhez fűződik. Írásainak témája gyakran Székesfehérvár múltjából, jelenéből eredt.

Sobor Antal Székesfehérváron született 1933-ban. Itt járt középiskolába, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának elvégzését követően visszatért szülővárosába tanítani. 1971-től nyugdíjazásáig a Vasvári Pál Gimnázium és Szakközépiskola tanára volt.