A Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred emléknapján, a második isonzói csata napján, július 18-án idén is a Zichy-ligetben emlékeztek a hős katonákra. A 17-es Magyar Királyi honvéd gyalogezred megjárta a Kárpátokat, majd 1915-től az olasz fronton, főként a Doberdón és környékén vívott állóháborúban töltött be meghatározó szerepet.
A 17-esek emlékművét először 1918. november 18-án avatták fel, két nappal azután, hogy a 17-es honvédek két zászlóalja hazaérkezett a frontról. Erről Damó Elemér utász százados írt emlékirataiban, melyet fia, ifjabb Damó Elemér nyugállományú ezredes talált meg, majd adott közre. Az alkotást Földes Szabó János szobrász készítette.1926. május 30-án az MTI híre szerint meg is koszorúzták a Zichy-ligetben álló emlékművet, csakúgy, mint a katonai temető obeliszkjét, és a 10-es huszárok emlékművét. Érdekes módon újabb avatására 1928-ban került sor. Feltehetőleg azért, mert először valószínűleg olcsóbb kivitelben – műkőből – készült el az oroszlán figurája. Később – a szobrász Földes Szabó János 1924-es halála miatt – a bajtárs, Bory Jenő faragta gránitba a figurát, és véste a bajtárs iránti tiszteletből saját betűivel annak nevét az emlékmű talapzatába.(forrás: kozterkep.hu)
Székesfehérváron minden évben megemlékeznek a Zichy-ligeti emlékműnél a gyalogezred emléknapján, hogy a csatatereken maradt déd- és ükapák hősies katonai helytállása, küzdelme ne merüljön feledésbe. A helyszín azért is szimbolikus jelentőségű, mert a közvetlen szomszédságában van az ezred korabeli laktanyája.
A 17-es gyalogezred több ízben elveszítette a puskáinak zömét, az emberveszteségek óriásiak voltak. A 2. isonzói csatában, július 18-án is így történt és ez a nap lett az ezred emléknapja.
A 17-es gyalogezred emléknapja alkalmából rendezett megemlékezést köszöntőt mondott Huszár János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának törzsfőnöke és Simon László, a 17-es honvéd gyalogezred csapatzászló másolatának adományozója.
„A ma élők vajon ismerik-e, tudják-e, átérzik-e annak a tényét, hogy a világégés borzalmas időszakában élő emberek között ott voltak őseik, közvetlen rokonaik, akik harcoltak a frontokon, és küzdöttek a hátországban, túlélték a borzalmakat, vagy az életüket áldozták? Vajon ennyi idő távlatából át lehet-e érezni egy olyan kor hangulatát, amelyben az embertelen háború kirobbanását érthetetlen módon emberek milliói üdvözölték, magasztalták és támogatták? Meggyőződésem, hogy nem, de szó nélkül hagyni és felejteni nem szabad! Emlékezni és emlékeztetni nekünk, utódoknak kell! Az utókornak kötelessége honvédő hagyományaink, értékeink őrzése és továbbfejlesztése!...Nincsenek már közöttünk, akik el tudnák mondani a régmúlt idők történéseit. Nekünk kell ezt megtenni!” Szavai szerint a tettekre buzdítás, azok végrehajtása és a múlt megértése különösen fontos Székesfehérváron, abban a városban, amely régi és sokszínű emlékekkel rendelkezik, és ahol a történelmi korok mementói alkotnak egységet a modern lét elemeivel. „Ha mi, fehérváriak, sétálunk a Zichy ligetben, és elmegyünk a világ legbüszkébb oroszlános szobra előtt, nemcsak a tizenhetesek emléke előtt tisztelgünk, hanem a világ minden táján szétszórt, korhadó fakeresztek és jeltelen sírok előtt is.” – hangzott el Huszár János vezérőrnagy beszédében.
A megemlékezés Szlávik Gábor hadnagy „A lövészárokban” című versével folytatódott Zsovár Andrea tolmácsolásában, majd Simon László mondott köszöntőt, aki évtizedek óta szívén viseli az emlékmű gondozását, és aki 2013-ban fiával együtt elkészíttette a gyalogezred egykori csapatzászlajának hű mását. „Hiszem és vallom, hogy nekünk őriznünk kell a tizenhetesek közt elhaltak emlékét, fenn kell tartanunk történetüket, és tovább kell örökítenünk hősiességüket, szenvedéseiket az utánuk jövő generációk számára. Ezért gondolom úgy, hogy katonadalaikat is életben kell tartanunk minden panaszukkal, minden fennköltségükkel együtt.” Simon László a beszéd után Kunos Endre „Kitárom reszkető karom” című katonadalának eléneklésével zárta emlékezését.
A megemlékezés végén koszorúzással is tisztelegtek a 17-esek emlékművénél. Koszorút helyezett el Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Petrin László, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, Huszár János vezérőrnagy, az MH ÖHP parancsnoka és Simon László. Ugyancsak koszorúztak a rendvédelmi szervek és a katonai hagyományokat ápoló civil szervezetek vezetői, képviselői. Az ünnepségen részt vett, illetve koszorúzott Burján Zsigmond operatőr és Monori Márk rendezőasszisztens is, akik „Csak még egyszer előre” címmel játékfilmet készítenek a 17-es gyalogezredről
