Digitalizáció az oktatásban – online konferenciát szervezett a HÉT HATÁR

A HÉT HATÁR Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében Egyesület azzal a céllal alakult, hogy elősegítse az együttműködést magyarországi és határon túli települések között, különös tekintettel a digitális jólét mind nagyobb fokú megteremtését, az okostelepülések kialakítását, működtetését.

„Az elmúlt időszakban, a koronavírus-járvány idején a digitális oktatás terén minden érintett fél többévnyi tapasztalatot szerzett. A szerdai fórumon a résztvevők tanulhatnak egymástól, és megoszthatják egymással tapasztalataikat.” - hangsúlyozta köszöntőjében a Szövetség elnöke. Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hozzátette, a pedagógusok az új kihívásokhoz gyorsan alkalmazkodva igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy a tanítás folytatódjon. A diákok digitális tudása tovább bővült, a szülők az együttműködés és a tanulási feltételek megteremtése mellett sok új információval gazdagodtak.

Öt előadás és egy kerekasztal-beszélgetés szerepelt a konferencia mai programján. A diákok nevében Bíró Gergő Zalán elsőéves orvostanhallgató osztotta meg saját tapasztalatait. A 2020 márciusában életbe lépett digitális oktatás először az infrastruktúra megteremtésében jelentett kihívást, hiszen a családban több iskolás és a szülők is online végezték a napi feladatokat. A tanulás, az érettségire, felvételire való felkészülés során a reál tárgyak elsajátítása volt a legnehezebb. A közösségi lét mellett a szemkontaktus és a non-verbális kommunikáció hiányzott a tanulásból. Bíró Gergő Zalán összefoglalva tapasztalatait a következő javaslatait fogalmazta meg. Egy jól működő, digitális oktatáshoz nélkülözhetetlen az infrastrukturális háttér megteremtése (stabil internetkapcsolat; megbízható, egységes kommunikációs felület). Diáktársaihoz fordulva arra hívta fel a figyelmet, hogy online oktatás esetén nélkülözhetetlen egy megfelelő tanulási környezet és egy jól tartható napirend kialakítása, amelyben jut idő a tanulás mellett a mozgásra és az étkezésre egyaránt. Fontosnak nevezte az online meetingek és órák protokolljának betartását, az együttműködő felek kölcsönös tiszteletét, megértését. „A mindenkori diákok saját érdeke, saját érdekünk, hogy az online oktatást ne tanítási szünetként értelmezzük!”

Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája végrehajtásának eredményeiről videóelőadásában számolt be dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője. A digitális oktatási stratégia összeállítása során a szakemberek arra törekedtek - a digitális kompetencia megszerzése mellett -, hogy egészséges érzelmi világú, érzelmi intelligenciájú emberek hagyják el az iskolarendszert. A decemberben induló Digitális Comenius Program azt a célt szolgálja, hogy a digitális világban legyenek kompetensek a gyerekek, közben jusson idő a fizikum fejlesztésére, a társas kapcsolatok építésére. Az Olvasó Nemzet Program abban segít, hogy a gyerekek nyelvi képességéhez igazítják a kötelező olvasmányok listáját. Ennek köszönhetően egy-egy irodalmi alkotás feldolgozása során sikerhez jutnak a diákok, és az olvasás élmény lesz. A szakmai vezető szólt arról a közösségi alkotó térről is, ahol a nemzetközi tananyagok készülnek. Ebben komoly szerepet kap majd a HÉT HATÁR Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség, hogy a digitális jólét vívmányai eljussanak a határon túlra. Baráth Gábor Gergely, a Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Bizottságának elnöke a “Digitális oktatás a vajdasági magyarság szemszögéből” című előadásában az online és a jelenléti oktatás kombinálásáról, a járvány ideje alatt szerzett tapasztalatokról adott összefoglalót.

Az előadások sorát egy kerekasztal-beszélgetés szakította meg, ahol az oktatás területén jelentkező digitalizációs célokról, kihívásokról és lehetőségekről beszélgettek a szakemberek az elmúlt rendkívüli időszak gyakorlati tapasztalatainak tükrében. A Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatója, Török Szabolcs szociológiai szempontból közelített a témához, feltéve azt a kérdést, vajon a digitalizáció, az Internet segítségével megváltoztatható-e a diákok társadalmi pozíciója, segítik-e ezek az eszközök az esélyegyenlőséget? Fontosnak nevezte egy új fogalom, a digitális szövegértés megjelenését, amelyre a következő időszakban nagyobb figyelmet kell fordítani, ugyanúgy, mint a felsőfokú képzés során a pedagógusok felkészítésére az online oktatásra. Szépné Holczer Piroska, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum főigazgatója komplex kérdésnek nevezte a digitális oktatást, amely a szakképzésben komoly szerepet kap. A projektfeladatok megoldása a tanév és a vizsgák során az Internethasználat mellett megkívánja a diákoktól a kritikus gondolkodást, a problémák megoldását, a csapattársakkal való közös munkát. Mindezek alapot adnak a munkaerőpiaci készségek elsajátítására. A Kodolányi János Gimnáziumban szerzett tapasztalatokat Árkiné Péter Darinka oktatási igazgatóhelyettes összegezte. Mint mondta, a pedagógusok lelkesen vetették bele magukat az új feladatokba, de a legnagyobb kihívást a diákok motiválása okozta. A diákok az Internet világában sok időt töltenek, ám digitális tudás elveszik, ha nem gyakorolják. A digitális etikett elsajátítása mellett segítséget kell nyújtani, hogy megtanulják az adat- és információkezelést, -szűrést. Abban minden szakember egyetértett, hogy a diákok és a pedagógusok által megszerzett kompetenciák beépíthetőek a következő oktatási időszakban.

A digitális környezet kialakításáról, az okos tantermekről, valamint az online és a digitális oktatás közötti különbségről beszélt előadásában Laufer Tamás. A Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke bemutatta digitális oktatással és a digitalizált oktatási környezet kialakításával kapcsolatos helyi programjaikat is. A konferencia záróelőadását Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke tartotta, amely a Szövetség edukációs tevékenységein túlmutatva arra a kérdésre is kereste a választ, hogy egy település életében vajon melyek azok a ’smart’ megoldások, amelyek egy helyi közösség számára igazán hasznosak lehetnek.