Noha 13 százalékkal mérséklődött a kiutasítások száma, még így is több mint négyezer ilyen eset volt tavaly hazánkban - mondta Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója. Az idegenrendészeti őrizetben lévők és a kitoloncoltak száma is csökkent tavaly, ugyanakkor az állampolgárságot szerzetteké negyedével nőtt.
Az elmúlt esztendőben csökkent az illegális bevándorlás Magyarországon, ami megmutatkozik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyintézéseiben is - mondta a hivatal főigazgatója a szerdai sajtótájékoztatóján. Végh Zsuzsanna tájékoztatása szerint a 13 százalékos visszaesés ellenére több mint 4000 esetben kellett kiutasítani külföldieket az országból. A kitoloncolások száma csaknem a felére mérséklődött 2003-hoz képest.
Harmadával csökkent az érkező menekültek száma
Összesen több mint 6600 külföldit állítottak elő, többségüket engedély nélküli munkavállalás miatt. A hatóságok szigorúan felléptek a jogsértő cselekményekkel szemben, szabálytalan foglalkoztatás miatt munkáltatókkal szemben 81 esetben szabtak ki összesen 42 millió forintnyi közrendvédelmi bírságot. A főigazgató beszámolója szerint tavaly 33 százalékkal csökkent a Magyarországra érkező menekültek száma is, összesen 1600 menedékkérőt regisztráltak. Döntő többségük, 1097 személy, Európán kívüli országokból érkezett. Illegálisan 1146-an, legálisan pedig 454-en érkeztek Magyarországra.
A magyar menekültügyi helyzet alakulása ellentmond az európai tendenciáknak, Ausztriában például több mint 30 ezer, Szlovákiában pedig több mint 11 ezer menedékjog kérőt regisztráltak. Végh Zsuzsanna mindezt azzal magyarázta, hogy megváltoztak a migrációs útvonalak, inkább az Ukrajna-Lengyelország útvonalat veszik igénybe az embercsempészekkel az Európai Unióba bejutó menedékjog kérők. Kiemelte, ebben jelentős szerepet játszik az, hogy nagyon komoly mértékben fejlesztették a külső határok őrizetét Magyarországon.
Garamvölgyi Ágnes menekültügyi igazgató közölte, hogy Magyarországon elsősorban a kaukázusi és az iraki régiókból érkező menekültek kérelmét ismerik el. Ezeken a helyeken olyan belpolitikai viszonyok vannak, amelyek alapján megalapozottan menekülnek el nemzetiségi vagy politikai okokból ezek az emberek. Magyarországon menedékjogi kérelmet főként grúz állampolgárok nyújtanak be, vannak köztük törökök is, de sokan érkeznek Szerbia és Montenegróból. Utóbbiak között vannak magyar, albán, roma, sőt szerb nemzetiségűek is.
Tavaly csaknem hatezren kaptak magyar állampolgárságot
Tavaly mintegy 20 százalékkal növekedett azoknak a külföldieknek a száma, akik végleges tartózkodási jogosultságokat kívántak szerezni Magyarországon. A hatóság a több mint 9000 letelepedési kérelem 84 százalékát elfogadta. Az állampolgársági ügyeket ismertetve Végh Zsuzsanna elmondta, hogy tavaly 17 százalékkal nőtt a honosítási, visszahonosítási kérelmek száma, összesen 5761 üggyel foglalkoztak. Tavaly 25 százalékkal több állampolgárságot állapított meg a hivatal, mint 2003-ban. Összesen 5984 személy kapott magyar állampolgárságot. Elsősorban a szomszédos országok polgárai fordultak kérelemmel a hivatalhoz.
