-
Éneklő ifjúság 2024
Tizenegy kórus műsorát hallhatja a közönség az Éneklő Ifjúság idei hangversenyén, amelynek a Malom utcai Táncház ad otthont április 24-én, szerdán 9 órai kezdettel.
2024.04.19. -
Az én Természetem
Április 22-én, hétfőn 18:00-kor fotókiállítás nyílik "Az én Természetem" címmel Babos Rita munkáiból a Krisztus Király Plébánia Közösségi Házában, a Zsolt u. 28. szám alatt. A kiállítást megnyitja Csete Gábor.
2024.04.19. -
Közeledik a Táncünnep
Április 29-e a Tánc Világnapja. Ehhez kapcsolódóan immár harmadik alkalommal rendeznek Tánc Ünnepet Székesfehérváron.
2024.04.19. -
Ismét Fehérvárra érkezett "Nap"
Könyv kiadását tervezi és zenei fúzióra készül a Vox Mirabilis Kamarakórussal az egykori Eleven Hold zenekar frontembere. Zselenszky Tamás, művésznevén "Nap", sajtótájékoztató keretében számolt be a részletekről.
2024.04.19.
Csodaváró - online koncert az Alba Regia Szimfonikus Zenekartól
A próbatermükben rögzített koncerttel lepi meg közönségét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar január 31-én, vasárnap 19 órakor a YouTube-csatornáján. A Csodaváró című hangversenyen három mű hangzik el: Mozart Titus kegyelme című operájának nyitánya, szintén Mozarttól a C-dúr oboaverseny K.314, valamint Haydn-tól a D-dúr „Csoda” szimfónia No 96. A koncert szólistája Fóris István oboaművész lesz, vezényel: Thomas Kornél.
2021.01.28. 07:39 |
Januárban is folytatódtak a fehérvári zenekar online koncertjei: a szimfonikusok rendszeresen kedveskednek rajongóiknak kisebb-nagyobb koncertekkel a videómegosztó csatornákon és a Fehérvár Televízióban, mégpedig ingyenesen. A hónapot a Csodaváró címet viselő, három művet felvonultató hangversennyel zárják.Mozart a Titus kegyelme című opera seriáját (vagyis hősi hangvételű komoly operáját) II. Lipót császár cseh királlyá koronázására készítette, bemutatója 1791. szeptember 6-án volt Prágában. Bár a XIX. század elején a legtöbbet játszott Mozart-opera volt ez, mégis több mint egy évszázadnyi pihenő után, a XX. század második felében tért csak vissza új felfedezésként az operaházak színpadaira. Ma már biztos helyet foglal el az operai repertoárban, nyitánya pedig továbbra is népszerű kiegészítője a szimfonikus koncerteknek, ahogyan ez esetben is.
Mondják, hogy Mozart még akkor is latens operát írt, amikor hangszeres zenét komponált. Operaszerű elemek a C-dúr oboaversenyben is bőséggel vannak jelen. A poétikusan áradó lassú tétel ‒ amelyet szinte „végigénekel” a szólóhangszer ‒ érzelmes áriára emlékeztet, míg a rondó-finálé játékos dallamfordulatai a Szöktetés a szerájból zenéjét előlegezik.
Haydn több mint száz szimfóniája közül a „csoda” melléknevet viselő D-dúr kompozíció a 96. A különleges melléknevet a szimfónia az 1791-es londoni ősbemutatón történtek miatt kapta. Amikor a nagy tiszteletnek örvendő bécsi komponista, Haydn belépett a koncertterembe, sok kíváncsi néző elhagyta az ülőhelyét, és előrerohant, hogy a szerzőt közelről láthassa, így az ülőhelyek a nézőtér közepén üresen maradtak. Alighogy ez megtörtént, a hatalmas koronacsillár leszakadt a mennyezetről, és rázuhant az üresen maradt székekre. Az első dermedt másodpercek után a meglepődött nézőkből kitört a kiáltás: „Miracle! Miracle!”, azaz: „Csoda! Csoda!”