-
Történelem, művelődés, politika
Könyvbemutatóra invitálja az érdeklődőket a Kodolányi jános Egyetem március 17-én, kedden 17.00 órakor. Az érdeklődők a Történelem, művelődés, politika című tanulmánykötetet ismerhetik meg, amely prof. Dr. Simándi Irén, a KJE Történelem Tanszék korábbi tanszékvezetőjének munkássága előtt tiszteleg.
2026.03.16. -
Családfők megáldása
Március 19-én a székesfehérvári szemináriumi templomban 18 órakor Spányi Antal megyés püspök az egyetemes egyház védőszentjének, Szent Józsefnek liturgikus ünnepnapjához kapcsolódva áldásban részesíti a családapákat Székesfehérváron. A főpásztor szentmisét mutat be a város papságával.
2026.03.16. -
Közeledik a Versünnep
Közeledik a Versünnep döntője, amelyre már javában készülnek a fiatal versmondók. A diákok mentorok segítségével dolgoznak azon, hogy a lehető legjobban adják át a választott költemények üzenetét.
2026.03.13. -
Pati-Nagy Bence emléke
Pati Nagy Bencére, a Fejér Megyei Hírlap fotóriporterére emlékeztek a Szent István Művelődési Házban. A kiállítás április 1-ig látogatható.
2026.03.12.
Csodaváró - online koncert az Alba Regia Szimfonikus Zenekartól
A próbatermükben rögzített koncerttel lepi meg közönségét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar január 31-én, vasárnap 19 órakor a YouTube-csatornáján. A Csodaváró című hangversenyen három mű hangzik el: Mozart Titus kegyelme című operájának nyitánya, szintén Mozarttól a C-dúr oboaverseny K.314, valamint Haydn-tól a D-dúr „Csoda” szimfónia No 96. A koncert szólistája Fóris István oboaművész lesz, vezényel: Thomas Kornél.
2021.01.28. 07:39 |
Januárban is folytatódtak a fehérvári zenekar online koncertjei: a szimfonikusok rendszeresen kedveskednek rajongóiknak kisebb-nagyobb koncertekkel a videómegosztó csatornákon és a Fehérvár Televízióban, mégpedig ingyenesen. A hónapot a Csodaváró címet viselő, három művet felvonultató hangversennyel zárják.Mozart a Titus kegyelme című opera seriáját (vagyis hősi hangvételű komoly operáját) II. Lipót császár cseh királlyá koronázására készítette, bemutatója 1791. szeptember 6-án volt Prágában. Bár a XIX. század elején a legtöbbet játszott Mozart-opera volt ez, mégis több mint egy évszázadnyi pihenő után, a XX. század második felében tért csak vissza új felfedezésként az operaházak színpadaira. Ma már biztos helyet foglal el az operai repertoárban, nyitánya pedig továbbra is népszerű kiegészítője a szimfonikus koncerteknek, ahogyan ez esetben is.
Mondják, hogy Mozart még akkor is latens operát írt, amikor hangszeres zenét komponált. Operaszerű elemek a C-dúr oboaversenyben is bőséggel vannak jelen. A poétikusan áradó lassú tétel ‒ amelyet szinte „végigénekel” a szólóhangszer ‒ érzelmes áriára emlékeztet, míg a rondó-finálé játékos dallamfordulatai a Szöktetés a szerájból zenéjét előlegezik.
Haydn több mint száz szimfóniája közül a „csoda” melléknevet viselő D-dúr kompozíció a 96. A különleges melléknevet a szimfónia az 1791-es londoni ősbemutatón történtek miatt kapta. Amikor a nagy tiszteletnek örvendő bécsi komponista, Haydn belépett a koncertterembe, sok kíváncsi néző elhagyta az ülőhelyét, és előrerohant, hogy a szerzőt közelről láthassa, így az ülőhelyek a nézőtér közepén üresen maradtak. Alighogy ez megtörtént, a hatalmas koronacsillár leszakadt a mennyezetről, és rázuhant az üresen maradt székekre. Az első dermedt másodpercek után a meglepődött nézőkből kitört a kiáltás: „Miracle! Miracle!”, azaz: „Csoda! Csoda!”