-
Kenyéráldás a szentmisén
Augusztus 20-án, Szent István király napján, 10.30 órakor ünnepi szentmisét mutat be Spányi Antal püspök a város papságával a Szent István király Székesegyházban. A szentmise végén áldja meg az új kenyeret, mint a családi jólét és a jövő jelképét, melyhez a kenyeret a város képviselői ajánlják fel.
2026.08.19. -
Örvendezz királyi város!
Szent István király alakját és Székesfehérvár történelmi jelentőségét mutatja be a filatélia szemszögéből az a tárlat, amely a Királyi Napok keretében nyílt meg a Köfém Művelődési Házban. A válogatott, míves bélyegek az esztétikai élményen túl betekintést engednek az államalapító uralkodó történelmi emlékezetébe is. A kiállítás szeptember 4-ig látogatható.
2026.08.18. -
Örvendezz királyi Város!
Szent István király alakját és Székesfehérvár történelmi jelentőségét mutatja be a filatélia szemszögéből az „ Örvendezz királyi Város!” vándorkiállítás, amely a Királyi Napok keretében nyílt meg a Köfém Művelődési Házban.
2026.08.19. -
Átadták az ösztöndíjakat
A hagyományokhoz hűen a Királyi Napok keretében a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközban adták át a Lánczos-Szekfű ösztöndíjakat, a Deák Dénes Ösztöndíjat és a Deák Dénes Díjat.
2026.08.18.
Csodaváró - online koncert az Alba Regia Szimfonikus Zenekartól
A próbatermükben rögzített koncerttel lepi meg közönségét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar január 31-én, vasárnap 19 órakor a YouTube-csatornáján. A Csodaváró című hangversenyen három mű hangzik el: Mozart Titus kegyelme című operájának nyitánya, szintén Mozarttól a C-dúr oboaverseny K.314, valamint Haydn-tól a D-dúr „Csoda” szimfónia No 96. A koncert szólistája Fóris István oboaművész lesz, vezényel: Thomas Kornél.
2021.01.28. 07:39 |
Januárban is folytatódtak a fehérvári zenekar online koncertjei: a szimfonikusok rendszeresen kedveskednek rajongóiknak kisebb-nagyobb koncertekkel a videómegosztó csatornákon és a Fehérvár Televízióban, mégpedig ingyenesen. A hónapot a Csodaváró címet viselő, három művet felvonultató hangversennyel zárják.Mozart a Titus kegyelme című opera seriáját (vagyis hősi hangvételű komoly operáját) II. Lipót császár cseh királlyá koronázására készítette, bemutatója 1791. szeptember 6-án volt Prágában. Bár a XIX. század elején a legtöbbet játszott Mozart-opera volt ez, mégis több mint egy évszázadnyi pihenő után, a XX. század második felében tért csak vissza új felfedezésként az operaházak színpadaira. Ma már biztos helyet foglal el az operai repertoárban, nyitánya pedig továbbra is népszerű kiegészítője a szimfonikus koncerteknek, ahogyan ez esetben is.
Mondják, hogy Mozart még akkor is latens operát írt, amikor hangszeres zenét komponált. Operaszerű elemek a C-dúr oboaversenyben is bőséggel vannak jelen. A poétikusan áradó lassú tétel ‒ amelyet szinte „végigénekel” a szólóhangszer ‒ érzelmes áriára emlékeztet, míg a rondó-finálé játékos dallamfordulatai a Szöktetés a szerájból zenéjét előlegezik.
Haydn több mint száz szimfóniája közül a „csoda” melléknevet viselő D-dúr kompozíció a 96. A különleges melléknevet a szimfónia az 1791-es londoni ősbemutatón történtek miatt kapta. Amikor a nagy tiszteletnek örvendő bécsi komponista, Haydn belépett a koncertterembe, sok kíváncsi néző elhagyta az ülőhelyét, és előrerohant, hogy a szerzőt közelről láthassa, így az ülőhelyek a nézőtér közepén üresen maradtak. Alighogy ez megtörtént, a hatalmas koronacsillár leszakadt a mennyezetről, és rázuhant az üresen maradt székekre. Az első dermedt másodpercek után a meglepődött nézőkből kitört a kiáltás: „Miracle! Miracle!”, azaz: „Csoda! Csoda!”