Coulibaly lecsapott - hatalmas egyéni hiba pecsételte meg a Videoton sorsát

Igazi futballtavasz - ha az időjárást nézzük... Ahhoz, hogy a húszfokos langymeleg mellett átvitt értelemben is tavaszról beszélhessünk, a Vidi győzelme kellett volna, hiszen a bajnoki esélyek a szurkolók szemében szinte újra éledtek, kivirágoztak volna. Egyre erősebb a csapat, gondolta mindenki, itt az ideje, hogy ez a legerősebb vetélytárs ellen is megmutatkozzon. Az látszott, hogy a vendégek mestere azért olyan nagyon nem illetődött meg, tulajdonképpen alapcsapatát küldte pályára, bízva az összeszokottságban. Fehérvári oldalon ez Brachi eltiltása miatt sem volt lehetséges - beszédes  tény, hogy helyére Oliveirát vezényelte hátra Paulo Sousa, a keret két "hivatalos" balhátvédje, Hector és a télen igazolt Silva nem lépett pályára. Bozsovics - Oliveira, Caneira, Vinícius, Szolnoki - Tóth B., Mitrovics - Gyurcsó, Sándor, Walter Lee - Nikolics volt az összeállítás.

 

Reménykedtünk, hogy mivel így Gyurcsó is kezdő lett. az ő lendülete lehet az egyik fegyver a masszív Debrecen ellen. Ez olyannyira bejött, hogy túlzott igyekezetében már a második percben sárgát kapott műesésért... Viszont jól támadott le a Vidi, percekig térfelére szorult a listavezető, kapusa, Novakovics Nikolics elől mentett, majd Caneira perdített mellé egy szögletet. Gyurcsó-Boudala szabadrúgás-párbaj után (egyik alig fölé, másiknál Bozsovics védett) a félidő legnagyobb helyzetét megint Nikolics-Novakovics párharcba bújtatva láttuk, nagyot repült a vendégkapus. A széllel szemben játszó Loki ritkán jött át a másik térfélre, Coulibalyhoz alig jutott el a labda, de jól szűrtek a vendégek - az is igaz, a pontos passzolás olykor gondot okozott a Vidi-játékosoknak. Pedig a kis területen védekező ellenféllel szemben ez lett volna üdvözítő. 

 

Mivel meteorológiai csoda nem történt szünetben, a második félidőben a vendégeket támogatta a szél, és ezt jól ki is használták, francia csatáruk pedig erőszakosan megtartva a labdákat többször nehezítette meg Viníciusék dolgát. Helyzetig nem, csak három sárgáig jutott a Debrecen rövid idő alatt, kár, hogy igazából a másik oldal sem jeleskedett támadásban. Hatvan perc után teljesen egyértelmű volt, hogy a játékot szűk területre szorító vendégeknek bőven megfelel az egy pont, ami nem jelentette azt, hogy ne támadták volna le a fehérvári labdakihozatalokat - de, hogy ennek olyan eredménye lesz, amilyen lett, arra talán ők sem számítottak. A labda megjátszásával olykor bajban lévő Bozsovics kapus egyszer jól adta el a visszahúzós cselt a tizenhatoson belül - a következő alkalommal azonban a labdát adta el... Még a letámadás közepette is érthetetlen hibával hozta kihagyhatatlan helyzetbe Coulibalyt, akinek az üres kapuba kellett passzolnia.

 

(Zárójeles emlékek: tavaly tavasszal ugyanő szintén vidis ajándékkal volt eredményes, akkor a fehérvári Szakálytól kapott gólpasszt... Ha pedig klasszikusokat akarunk idézni hasonló megoldásokkal, hát annyit mondhatunk, egy Butraguenóba - a videón 4:00-nál - oltott Roger Milla csapott le a Sóstón. Sajnos ellenfélként.)

 

Paulo Sousa beküldte Torghellét, Kovácsot és Pericset, Oliveirát feltolta a középpályára, de a háromvédős rendszer sem segített, a gól sokkját nem heverte ki a csapat. Rezes szögletből is veszélyeztetett, a hajrában pedig már csak egy életerős Walter-lövést jegyezhettünk fel. A szurkolók is beletörődtek, hogy a tavasz rangadóját elveszíti a csapat, ezzel pedig tizenkét pont a hátránya már a Debrecennel szemben. Ahogy a portugál vezetőedző fogalmazott a sajtótájékoztatón: a Loki szinte már készülhet a következő szezonra. Tegyük hozzá: döntetlennel sem lett volna sokkal beljebb a Vidi, de igazából ikszes meccs volt ez, amelyet egy nagy hiba döntött el.