Civilekkel, felsőoktatási vezetőkkel és kamarákkal alakul meg a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács

 Az Akadémia, a felsőoktatási vezetők, az önkormányzati szövetségek, a kamarák és a civilek képviselőiből alakul meg a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács - az erről szóló törvényjavaslatot benyújtotta a kormány.
 
 Nemzeti Vidékpolitikai Tanács megalakítását kezdeményezi a parlamenthez benyújtott törvényjavaslatában a kormány, amely - a témát a pártpolitikai csatározások fölé emelve - javaslatok kidolgozásával, állásfoglalások, elemzések készítésével és tájékoztató tevékenységgel segítné elő a vidék helyzetének javítását. 

 Erről Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára beszélt a keddi kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A legfeljebb 23 tagú tanács delegáltjait az előterjesztés szerint a tudományos-szakmai, valamint a társadalmi-képviseleti szervek és a kormányzati oldal adná. A tagokat a törvényjavaslatban meghatározott szervezetek javaslata alapján a miniszterelnök kérné fel hat évre. 

 Öt tagot küldene a testületbe a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia és a Főiskolai Főigazgatói Konferencia egy-egy főt delegálna, az önkormányzati szövetségek három, az Országos Cigány Kisebbségi önkormányzat egy, a vidékért tevékenykedő civil szervezetek összesen öt, a kereskedelmi és iparkamara kettő, az agrárkamara szintén két embert jelölne a testületbe. 

 Nagy Sándor kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a három kormányzati delegált mandátuma a kormány megbízatásának lejártával megszűnne. 
Az előterjesztés előzményeként Nagy Sándor utalt a Párbeszéd a vidékért mozgalom tavalyi indulására és arra, hogy az Összefogás a magyar vidékért című összegző dokumentumban a vitafórumok résztvevői új vidékpolitikai program kidolgozásának kezdeményezését kérték az Országgyűléstől, és javasolták a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács létrehozását. 

 Az államtitkár azt mondta: a költségvetés - a különböző tárcáknál lévő célelőirányzatok szerint - összesen 344,5 milliárd forintot fordít az idén vidékpolitikai célokra.