Bronzérem a kosárlabda bajnokságban - mérlegen az Albacomp

 A szezon előtti célkitűzést - mely szerint a bajnokság döntőjébe kellett volna jutnia az Albacompnak - nem sikerült teljesíteni, azonban a bronzérem sem lebecsülendő produkció a fehérvári kosarasoktól. Az NB1-es bajnokság elődöntőjében a Debrecen összesítésben 3-1 arányban múlta felül Farkas Sándor együttesét. A vezetőedző nem érez csalódottságot a bronzérem miatt, szerződése pedig lejárt május 31-én és még nem keresték meg az Albacomptól.

 - Ha összességében nézem, azt kell mondanom, hogy jó szezon van mögöttünk, bár bravúrt nem sikerült véghez vinnünk. Három fronton játszottunk 53 tétmérkőzést, melyek 70%-át megnyertük. Természetesen maradt hiányérzet, hiszen hiába voltunk ott a Magyar Kupa döntőjében, nem sikerült megnyernünk, valamint megint megálltunk a bajnoki finálé előtt.

 - Az elődöntő párharcában két szoros idegenbeli vereség és egy nagyarányú hazai győzelem után, a Debrecen Fehérvárról jutott a bajnoki döntőbe. Mi lehetett a törés oka?

 - Az utolsó 28 nap alatt játszottunk 11 mérkőzést, tehát 2,5 naponként kellett pályára lépnie a csapatnak. A kezdő ötösünkben hárman - Nisavics, Góbi, Spivey -  jócskán elmúltak már harminc évesek, Younger hullámzó teljesítménye pedig magánéleti kilengéssel magyarázható. Mire eljutottunk a bajnokság legfontosabb szakaszához ezek a húzóemberek elfáradtak. A kiegészítő emberek sokszor megkapták a bizalmat a szezon folyamán, de nem tudtak olyan teljesítményt hozzá tenni a játékhoz, mint például a másik oldalon Thomson, vagy Toya. A Debrecen nagyságát mutatja, hogy Bukva és Andzulovics nélkül vertek meg bennünket. Ez a szakmai oldala a vereségünknek.

 - Csalódott a bronzérem miatt?

 - A bronzérem ténye miatt nem vagyok csalódott, hanem ahogyan ezt elértük, az hagyott bennem tüskét. Sok keserűséget hagytunk magunk mögött. Jól esik, hogy a szurkolók vígasztalnak és a harmadik helyet reálisnak tartják, de valójában van itt valami, amitől az embernek rossz érzései vannak. A feltételezéseket be kellene bizonyítania valakinek, azt, hogy mi is történt a háttérben, de nekem ehhez erőm, energiám és kedvem sincs. Inkább már egy újabb feladat köt le.

 - Ma az a feladat?

 - Köztudomású, hogy a BSE csapatával állok tárgyalásban, de a mai napig nem írtam alá a szerződést. Mondhatnám azt is, hogy az utolsó pillanatig várok az Albacomp ajánlatára, de ez a mai napig - élő szerződésem utolsó napjáig - nem történt meg…