Beszélgetés Vidermann Csabával, a Magyar Királyi Kardforgatók Rendje kapitányával

„A magunk részéről a karantén időszakát úgy kezdtük, hogy a beltéri edzéseink helyszíne, az Alba Regia Laktanyában lévő Tombor István Sportcentrum tornaterme bezárt, így az edzések kikerültek az „ősi” gyakorlópályánkra, a Béla út elején található nagy füves területre, amit magunk között vitézfaragó mezőnek kereszteltünk el. Itt sem tarthattunk sokáig edzéseket, mert meg kellett szüntetni a csoportos összejöveteleket, - a teljes létszámú edzés tizenhat főt jelent - így nekünk is nagyot kellett váltani.

Hamar megszületett a döntés, hogy a szokásos pénteki edzéseink helyett online dolgozunk, elméleti képzésekkel. (legutóbb például a Morvamezei csatát vettük át) A vasárnap délelőtti edzés helyett pedig egyéni edzésterveket dolgoztunk ki, amelyeket kiküldtünk a csapattagok részére, akik önállóan elvégezték az előírt munkát, illetőleg több testvérpárunk is van, akik tudtak „csapatban” dolgozni. Kértük, hogy ezekről küldjenek képanyagot, videókat, amelyeket visszanéztünk és kielemeztük a mozgásokat, mi jó, mi nem jó, hol kell esetleges segítség.

Olyan szerencsés vagyok, hogy Mátyás és Dominik fiaim, - akik velem együtt alapító tagok, - egy háztartásban élünk, így minden rendes edzés időpontjában gyakoroltunk az udvarunkon.

Néhány esztendeje átadtam a fiaimnak a technikai képzést. Ők az Ars Ensis Lovagi Kör és Vívóiskola tagjai is, különböző fegyvernemekben tanulnak, rendkívül képzett oktatóktól. Civilben egyébiránt Dominik had,- és biztonságtechnikai mérnök, aki jelenleg home office-ban dolgozik a cégének, Mátyás pedig a molekuláris bionika mérnök MSC diploma megszerzéséhez szükséges szakdolgozatát írja és gyakornokként tevékenykedik.

Legkedvesebb eseményünk a Koronázási Ünnepi Játékok.

Amikor megtudjuk, hogy melyik királyunk korszaka lesz megjelenítve, beleássuk magunkat a történelemkönyvekbe és keresünk egy olyan eseményt, amely vagy nagyon ismert, vagy adott esetben éppen hogy kevéssé ismert és ezt részletekbe menően kidolgozzuk, hogy be tudjuk mutatni, ezen keresztül egyfajta interaktív történelemtanítást és harci bemutatót tudunk nyújtani a közönségnek.

Különösen kedvelt korszakunk az Árpád-ház korának megjelenítése (XI-XIV. század).

Sok-sok éven keresztül foglalkoztunk és foglalkozunk mindmáig az Árpádok korával, de a legutóbbi fejlesztéseink, technikák, harcmodor és öltözet terén már a XV. századra, annak is a második felére, tehát Mátyás király korára koncentrálnak.

Hamarosan elkészülnek új páncéljaink, amelyek „német érett gótikus lemezpáncélok.” Alig várjuk, hogy szeretett városunk közönségének meg tudjuk ezt mutatni.

Mindez nem lehet öncélú, önmagában nem ér semmit, csak akkor ha a fehérváriaknak és a városunkba utazó embereknek megmutathatjuk, akik lélekben, tudásban, hazaszeretetben gazdagodhatnak ezáltal.

Erősen bízom benne, hogy a szezon egy része még megmenthető lesz. Sajnos a tavaszt - csúnya kifejezéssel élve - elbuktuk, mivel rendszerint március végétől október végéig tart a szezonunk. Mindenesetre megkaptam a hivatalos értesítést, amelynek értelmében péntektől - kellő óvintézkedések mellett - szabadtéren újra edzésbe állhatunk. Egyelőre közelharcba nem bocsátkozunk, de legalább tudjuk gyakorolni az íjászatot vagy a hajítófegyverek használatát. Egy rendkívül izgalmas és értékes formagyakorlattal is készülünk, régies nyelvhasználatú vezényszavakkal.”