-
Lángképződés Vörösmartyval
Január 30-án, pénteken 18 órakor Sudár Annamária előadóművész Lángképződés című, vetített képekkel – köztük ritkán látható dokumentumokkal – kísért Vörösmarty-estjére invitálnak szeretettel minden érdeklődőt a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai klubházába. A programot Sebők Melinda irodalomtörténész, a Társaság elnöke nyitja meg.
2026.01.28. -
Folytatódik a Bűvös hetes
A Bűvös hetes programsorozat következő állomásaként Madarász Éva írónő érkezik január 29-én a Széna Téri Tagkönyvtárba. Mindenkit szeretettel várnak a beszélgetésre.
2026.01.28. -
Olvasókör a könyvtárban
Az olvasás népszerűsítése és a közösségépítés a célja egyebek mellett a Vörösmarty Mihály Könyvtárban két havonta megvalósuló Olvasókörének. Az olvasás kedvelőit kedden délután várták az intézmény felnőtt kölcsönző részlegére.
2026.01.28. -
A művészet mindenkié
Lásd gyöngyökben a világot! címmel nyílt iparművészeti kiállítás a Vörösmarty Mihály Könyvtár Pedagógiai részlegén. A magyar kultúra napja alkalmából rendezett tárlat az első állomása egy háromrészes, új sorozatnak, amely két hónapon át lesz látogatható.
2026.01.28.
Bemutatták Varró Ferenc Szemelvények Csala történetéből című kötetét
„Itt nőttem fel és idős koromban jöttem vissza Csalára, családi házat építettem, és amikor nyugdíjba mentem kezdtem el foglalkozni komolyabban Csala múltjával. Elsőként jegyzeteket írtam, majd elkezdtem könyvtárakba, levéltárakba járni, és olyan sok anyag gyűlt össze, hogy könyv formájában is megjelenhetett.” -mondta el a szerző, aki köszönetet mondott Székesfehérvár Önkormányzatának, Dr. Csurgai Horváth Józsefnek és a Városi Levéltár és Kutatóintézet valamennyi munkatársának, Mózessy Gergelynek, a Székeskáptalani és Püspöki Levéltár intézményvezetőjének, Bányai Balázs, történésznek, a Szent István Király Múzeum munkatársának, Komlósi Józsefnek, a Vörösmarty Mihály Könyvtár volt igazgatójának, valamint Kovács Gergelynek, aki a madarakkal és Hudák Tamásnak, aki a lepkékkel kapcsolatos részt elkészítésében segítettek.
„A városrészek története kevésbé feltárt terület. A településtörténeti ismertetések az 1860-as években indultak meg, Csala történetére vonatkozólag Károly János öt kötetes Székesfehérvár városmonográfiájában találunk adatokat. Varró Ferenc munkája nem klasszikus településtörténeti feldolgozás, hanem, ahogy a címében is foglaltatik, szemelvények gyűjteménye, amely összefoglalja Csala történeti forrásait, földrajzát, vízrajzát, élővilágát is. Kiemelten foglalkozik az 1870-es években a csalai uradalmat megvásároló Kégl-családdal, akik sikeresen gazdálkodtak és kastélyt is építettek a településen, melyet a második világháború után államosítottak. A szerző áttekintette a vonatkozó szakirodalmat és a sajtóanyagokat is, kötetében kísérletet tesz a második világháború utáni történet felkutatására is, ám itt jelentős forráshiány van. Sok fényképpel illusztrált a mű, amelyek kordokumentumként is funkcionálnak az 1945-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozólag.” - fogalmazott a kötetet bemutatva Dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója.