Belvárosi öreg platán és öreghegyi hárs - matuzsálemek Fehérváron

A városban körülbelül nyolcvanezer fa van jelenleg, és az új ültetések mellett a szakemberek nagy gondot fordítanak az idős példányokra is. A zöld értékek sokszorosan értékek, oxigént és árnyékot adnak, szerepük van a zajcsökkentésben, a por lekötésében, párologtatnak, és a lelkünket is megörvendeztetik, jó nézni, megölelni őket.

A város legrobosztusabb fája a Szent István téri védett, öreg platán. Biztos, hogy több mint száz éves: egy 2017-es anyaggyűjtés alapján van olyan dokumentum, ami szerint már 150 éves is megvan. Szerencsére a fa makkegészséges, semmilyen korhadás nem látható a belsejében, ez derült ki az akkori 3D-s tomográf műszeres vizsgálatból. A gyönyörű példány tipikus fajtajellegeket képvisel, a viszonylag alacsony törzse szürkés-fehér, szépen leváló a kéregzete, a négy hatalmas vázág pedig megalapozza a fa termetét. Mind a hatalmas, kiszélesedett korona alatt látható élettér, mind a gondozás óvják a fát – a gyökérzet elágazását, nagyságát úgy kell elképzelni, mintha a föld felszíne egy tükör lenne, ezért használják a favédelemben az úgynevezett csurgó vonal elnevezést, amit a korona széle rajzol meg.
A másik matuzsálem a Késmárki úton, a posta mögött álló kislevelű hárs, jelenleg már éppen a virágzása vége felé jár. Az óriásnak sajnos a műszeres vizsgálat alapján üreges a törzse és a vázágai is, de kívülről ép, erős lombozatú, szépen virágzó fát mutat. Megoldásként a korona belsejében kobrakötéllel merevítették egymáshoz a három vázágat, ami statikailag rögzíti a fát, biztosítva a megtámasztást. A gyakori fajta virága gyógynövényként ismert, és egyben jó mézelő faként tarthatjuk számon. Beszélik róla, hogy régen három hasonló méretű hársfa állt a területen, de más nem maradt fenn a történetükről.