-
Együtt tekerünk, együtt nevetünk!
Idén májusban immár negyedik alkalommal rendezik meg a Velencei-tónál a Jótékonysági Tókerülő Bringázást, melynek bevételével a bohócdoktorok 16 hazai gyermekkórházban, számos idősotthonban és speciális nevelési igényű gyerekek iskoláiban végzett munkáját támogatják a nevezők.
2026.05.08. -
Újra használható a Csitáry-kút
A Csitáry-kút műszaki felülvizsgálata befejeződött, a szondás felvételek alapján a szakemberek megállapították, hogy a kút műszakilag megfelelő állapotban van. A teljes fertőtlenítés és tisztítószivattyúzást követően a Fejérvíz Zrt. elvégezte a vízminta-elemzést is, ami mind kémiai, mind pedig biológiai szempontból egyaránt megfelelő eredményt mutatott, a víz fogyasztásra alkalmas.
2026.05.08. -
Virágzásban a díszhagymák
A napokban még városszerte teljes pompájukban virágoznak a díszhagymák, ami a tavaszi ágyások egyik leglátványosabb évelő növénye. A díszhagymák virágzása nemcsak látványos, hanem ökológiai szempontból is értékes, éppen ezért ültettek a Városgondnokság kertészei több ezer ilyen növényt a fehérvári közterületekre.
2026.05.08. -
Kézművesek alkotótábora
Idén nyáron is megrendezi Gyermekműhely című napközis táborát a Fehérvári Kézművesek Egyesülete. Egyelőre csak a június 29. – július 3. közötti turnust hirdették meg, de igény szerint augusztusban is lesz még egy hét. A táborba 10-16 év közötti gyerekek jelentkezését várják.
2026.05.08.
Az űrszektor, mint az innováció motorja - Magyarország is belépett az űrversenybe
A miniszteri biztostól a teljesen megtelt terem hallgatósága olyan kérdésekre várta a választ, hogy „Miért fontos Magyarország számára a világűr?”, „Miért foglalkozik olyasmivel, amivel a közhiedelem szerint csak a nagyhatalmaknak van dolga?”
Az előadás elején megtudhattuk, hogy a világűr nem csupán tudományos felfedezések terepe, hanem stratégiai, gazdasági és biztonsági szempontból is kulcsfontosságú. Az Űr mint „táguló élettér” új lehetőségeket kínál az emberiség számára – földmegfigyelés, kommunikáció, navigáció, kutatás és ipari alkalmazások terén.
Ma már a műholdak, űrállomások, kutatóűrhajós-küldetések mindennapok részét képezik, nem csak az államok, de most már egyre inkább magáncégek, tőkeerős befektetők szerepet vállalnak benne. Az emberiség technikai és tudományos kapacitásai révén az űr mára nem csak kutatási célpont, hanem polgári és katonai használati tér is.
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy az űrtechnológia nem marad az űrben: visszahat a földi életre. Erre jó példák a navigációs rendszerek, anyag- és egészségtudományi fejlesztések, szenzorok és a távközlési eszközök.
Az este folyamán a vendégek megismerhették az EU keretein belül fontos űrszereplőket (European Commission, EUSPA, ESA), illetve betekintést kaptak a magyar űrkutatás történetébe és annak újraindításába, vagyis a HUNOR (Hungarian to Orbit) programba.
Ferencz Orsolya részletesen ismertette a HUNOR Program céljait és tudományos portfólióját, illetve kulisszatitkokat és részleteket árult el a kiválasztás folyamatáról, a kiképzésről, a hazai intézményekkel kapcsolatos együttműködésekről "Magyarország nem pusztán jelenségként lépett vissza az űrkutatásba, hanem aktív, szervezett és sokrétű programmal igyekszik kihasználni az űrszektor innovációs, gazdasági és stratégiai lehetőségeit. Nemcsak az ország presztízse érdekében, hanem hogy a tudomány, a fiatalok, a cégek mind profitáljanak abból, ha egy kutatóűrhajós valóban képvisel bennünket a világűrben."