-
Tengerre, Mackók!
Február második napján minden figyelem a medvék felé fordul, hiszen az időjósló népszokás szerint, ha a medve kijön barlangjából és meglátja árnyékát, hátat fordít és visszamegy aludni, tehát hosszú tél várható. Van azonban egy fehérvári különítmény, a medvetársadalom legfrissebb egyedei, akik egészen más terveket szövögetnek.
2026.01.31. -
Farsang a zeneoviban
Zeneovis farsangi mulatságot rendeznek január 31-én, szombaton 10.00 órai kezdettel a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A kisgyermekes családokat rengeteg játékkal, hangszerrel és kézműves kuckóval várják, és lesz meglepetés is. A belépés ingyenes, ám jó szívvel fogadják a támogatásokat.
2026.01.30. -
Heti Betevő február 1-jén
Folytatódik a Fehérvári Heti Betevő jótékonysági ételosztás február 1-jén, vasárnap. A felajánlásokat délelőtt várják, hagyományosan a Deák Ferenc Technikumnál.
2026.01.30. -
Magbörze a Gárdonyiban!
Cserélj, tanulj, kapcsolódj! mottóval rendeznek vetőmagbörzét e hónap utolsó napján a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Január 31-én, szombaton 9.30 és 11.30 óra között várják szeretettel az érdeklődőket. A magok csereberéje mellett lesznek hasznos ismeretterjesztő előadások is, a belépés ingyenes.
2026.01.30.
Az űrszektor, mint az innováció motorja - Magyarország is belépett az űrversenybe
A miniszteri biztostól a teljesen megtelt terem hallgatósága olyan kérdésekre várta a választ, hogy „Miért fontos Magyarország számára a világűr?”, „Miért foglalkozik olyasmivel, amivel a közhiedelem szerint csak a nagyhatalmaknak van dolga?”
Az előadás elején megtudhattuk, hogy a világűr nem csupán tudományos felfedezések terepe, hanem stratégiai, gazdasági és biztonsági szempontból is kulcsfontosságú. Az Űr mint „táguló élettér” új lehetőségeket kínál az emberiség számára – földmegfigyelés, kommunikáció, navigáció, kutatás és ipari alkalmazások terén.
Ma már a műholdak, űrállomások, kutatóűrhajós-küldetések mindennapok részét képezik, nem csak az államok, de most már egyre inkább magáncégek, tőkeerős befektetők szerepet vállalnak benne. Az emberiség technikai és tudományos kapacitásai révén az űr mára nem csak kutatási célpont, hanem polgári és katonai használati tér is.
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy az űrtechnológia nem marad az űrben: visszahat a földi életre. Erre jó példák a navigációs rendszerek, anyag- és egészségtudományi fejlesztések, szenzorok és a távközlési eszközök.
Az este folyamán a vendégek megismerhették az EU keretein belül fontos űrszereplőket (European Commission, EUSPA, ESA), illetve betekintést kaptak a magyar űrkutatás történetébe és annak újraindításába, vagyis a HUNOR (Hungarian to Orbit) programba.
Ferencz Orsolya részletesen ismertette a HUNOR Program céljait és tudományos portfólióját, illetve kulisszatitkokat és részleteket árult el a kiválasztás folyamatáról, a kiképzésről, a hazai intézményekkel kapcsolatos együttműködésekről "Magyarország nem pusztán jelenségként lépett vissza az űrkutatásba, hanem aktív, szervezett és sokrétű programmal igyekszik kihasználni az űrszektor innovációs, gazdasági és stratégiai lehetőségeit. Nemcsak az ország presztízse érdekében, hanem hogy a tudomány, a fiatalok, a cégek mind profitáljanak abból, ha egy kutatóűrhajós valóban képvisel bennünket a világűrben."