Véget ért az őszi szezon a Videoton számára, a lisszaboni évzáró után fárasztó időszakot pihenhetnek ki a játékosok. Biztos, hogy sokáig emlegetjük majd ezt a pár hónapot, mert európai meccseket játszott és szép emlékeket hagyott maga után a Vidi. Nézzük kicsit a számok alapján, milyen is volt ez a fél szezon, amelyben a hazai porondon a korábbihoz képest kevésbé volt eredményes a csapat - de ott még van lehetőség előre lépni tavasszal.
16 győzelem, 11 döntetlen, 10 vereség - ez az őszi szezon összesített mérlege, ha minden versenysorozatban lejátszott mérkőzést figyelembe veszünk. A legfeltűnőbb természetesen a megnövekedett meccsszám, 37 találkozó július 11. és december 7. között, vagyis öt hónap alatt. Ez több mint hét meccs átlagban havonta, ami már a nemzetközi mércének is megfelel, egyben szükségessé is tette olyan nagy és mély keret használatát, amilyet az anyagilag legerősebb magyar klubnál összehoztak. (Csak érdekességképpen: egy évvel korábban ebben az időszakban 29 meccse volt a csapatnak.) Mint látható, a Vidi több meccset nem nyert meg, mint amennyit igen, mégsem nevezhető rossznak az őszi szereplés, és természetesen elsősorban a találkozók súlyozása miatt.
A 2012-es nyári-őszi idényre elsősorban az Európa-liga miatt fogunk emlékezni, amelyben minden előzetes várakozást felülmúlva csoportkörbe jutott, és ott az utolsó fordulóig továbbjutásért küzdött a Videoton. A mai európai futball erőviszonyait ismerve ez hatalmas bravúr volt. Huszonhét évvel ezelőtt egy jóval kisebb mezőnyben parádézott a Vidi, sztárcsapatokat vert meg és senki által nem várt csodát hajtott végre - a maiakra utóbbi az igaz, még ha egyenes kieséses szakaszba nem is kerültek.
Az Európa-ligában összesen 12 meccsen egyaránt négy győzelem, döntetlen és vereség lett a mérlege, és a meccsek felén nem kapott gólt. A selejtezők megvívása legalább akkora bravúr volt, mint a csoportkörben a két győzelem, mert a Slovan, Gent, Trabzon trióból minimum két ellenfél erősebbnek tűnt... Ehhez képest összesen egy gólt lőttek a Vidinek, aztán a csoportkörben sem csipkézték ki a fehérvári hálót a riválisok. A 12 európai találkozón kapott 9 gól mutatja, miben voltak a legjobbak a nemzetközi porondon Caneiráék.
Ha tehát csak a kupaszereplés alapján ítéljük meg az őszt, tényleg sikersztoriról beszélhetünk. A bajnoki viszont árnyalja a képet, mert az nem volt éppen hibátlan. 15 pontot veszített hazai pályán a Vidi, ilyen utoljára tíz éve esett meg vele, sajnos nem volt bevehetetlen vár a Sóstói Stadion. 26 pontot szereztek összesen a fehérváriak, hattal kevesebbet, mint egy éve. A 21 lőtt gól sem sok, tavaly 32-nél tartottak ilyenkor Nikolicsék. Speciel Nikolicsra persze nem lehet panasz, a bajnokságban 8, az őszi szezonban 16 gól a termése, társakat azonban nem nagyon talált.
Pedig, mint volt róla szó, bőven használta az állományt Paulo Sousa, a felnőtt keretből Somodi kivételével mindenki játszott a bajnokságban - ez 23 labdarúgót jelent. Tavasszal jóval kevesebb feladat lesz, alighanem a törzsgárdára hárul majd a fő teher, s talán jobban összecsiszolt támadójátékkal még okozhat újabb kellemes meglepetést a Vidi. Mert lássuk be, a jelenleg 12 pontos távolságban lévő első hely megszerzése valóban meglepetés lenne.
