Magyarország uniós csatlakozásának legnagyobb nyertesei az önkormányzatok lehetnek, mondta Lamperth Mónika az egyéves magyar EU-tagságot értékelve. A belügyminiszter azt is kiemelte: a rendészeti szakterület megállta a helyét az unióban.
A Belügyminisztérium eddig 808 önkormányzati pályázathoz biztosította a szükséges önerőt. Ha ezek a programok uniós támogatást kapnak, úgy 2008-ig közel 156 milliárd forint összegű beruházás valósulhat meg - fogalmazott Lamperth Mónika.
Az önerőalap idei kerete 7,4 milliárd forint
Az elmúlt év május 1-jével megnyílt a lehetősége annak, hogy a támogatási alapok felhasználásával Magyarországon számos helyi és regionális fejlesztés valósulhasson meg - mondta a belügyminiszter. Lamperth Mónika szerint a hosszú évek óta forráshiánnyal küszködő települések előtt a közösségi programok új teret nyitottak. "Fejlesztési célokra még soha nem állt rendelkezésre annyi pénz, mint az elmúlt évben" - közölte. Hozzátette: a minisztériumnak ezért a legfontosabb feladata az, hogy "helyzetbe hozza" a településeket és az önkormányzati társulásokat.
Az elmúlt évben 4,4 milliárd forintot különítettünk el az úgynevezett EU Önerőalapban. Idén pedig ezt a keretet 7,4 milliárd forintra emeltük - mondta a miniszter. Ezzel a központi segítséggel még a legkisebb települések is jó eséllyel indulhatnak a támogatások elnyeréséért, de persze tudni kell, hogy lényegesen jobbak az esélyeik azoknak az önkormányzatoknak, amelyek egymással összefogva nyújtanak be pályázatot - hívta fel a figyelmet.
Elsősorban jogharmonizációs feladatai voltak az önkormányzatoknak
Lamperth Mónika elmondta: az önkormányzatoknak a csatlakozás elsősorban jogharmonizációs feladatokat hozott. Ezeket a kötelezettségeket a települések legnagyobb része időben teljesítette is, de a tárca folyamatosan frissülő módszertani segédanyaga még újabb szempontokat adhat a helyi rendeletek és a közösségi jogszabályok, jogelvek érvényesítéséhez. A belügyminiszter szerint azért is fontos feladat a helyi rendeletek felülvizsgálata, mert a "nyitva hagyott" jogszabályokért a magyar állam tartozik felelősséggel.
Lamperth Mónika kitért arra is, úgy látja hosszú távon választott "unió-kompatibilis" régiókra van szükség. A tavaly elfogadott uniós térségi rendszernek megfelelően, a hazai térségi lehatárolási szerkezet kezdeti pontja a település, amely az önkormányzati feladatellátás színtere, és egyben "a demokratikus intézményi rendszer egyik pillére".
A kistérségi szint a területfejlesztés és az államigazgatási feladatok elsőfokú ellátásának, a települések működésének színtere. A megyei az intézményfenntartó szint, a statisztikai és fejlesztési szint pedig a régiók szintje - ismertette Magyarország uniós térségi rendszerét a belügyminiszter.
A schengeni tagság lesz a következő nagy kihívás
Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendészeti szakterület megállta a helyét az uniós együttműködésben - fogalmazott Lamperth Mónika. Felidézte: Magyarország európai uniós csatlakozása után 2004. május 1-től a többi uniós tagállamba - a belső határátkelőhelyeken - egyszerűsített ellenőrzés után léphetnek be a magyar állampolgárok, amelyhez útlevél vagy személyazonosító igazolvány szükséges.
"A következő nagy kihívás a teljes jogú schengeni tagság elérése, amelynek stratégiai céldátumát 2007 októberében határoztuk meg, felkészülésünket is ennek megfelelően ütemeztük" - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a 2004. május 1. és 2006. december 31. közötti időszakra - a belső és külső határok ellenőrzésére, a vízumpolitikára, a migrációra, a rendőri együttműködésre, a polgári és büntetőügyekre való igazságügyi együttműködésre, a kábítószer elleni küzdelemre, a lőfegyverekre, a schengeni információs rendszerre és az adatvédelem területére - Nemzeti Schengeni Akciótervet fogadott el 2004. december 15-én. "Ennek eredményeként Magyarország 2006. végére teljes mértékben felkészül a schengeni tagságra" - mondta a tárca vezetője.
Idén 41 milliárd jut fejlesztésre a Schengen Alapból
A schengeni felkészülést az Európai Unió több forrásból is támogatja, ezek közül a legjelentősebb a Schengen Alap. Ez hároméves időtartamra, a 2004-2006 közötti időszakra terjed ki, és várhatóan összesen 164,3 millió eurós pénzügyi támogatást jelent. Ez 41 milliárd forintnyi fejlesztést tesz lehetővé a Belügyminisztérium számára - fűzte hozzá.
A tárca a Schengen Alapból fogja fejleszteni a szárazföldi, vízi és légi határátkelőhelyeket, határrendészeti kirendeltségeket. Ebből a pénzből finanszírozzák a mélységi ellenőrzés hatékonyságának növelését, az egyes nyilvántartások harmonizációját, a schengeni elvárásoknak megfelelő adatcserét, az egyszerűbb és gyorsabb idegenrendészeti ügyintézést, az egyes okmányok biometrikus azonosítókkal történő ellátását.
EU-konform határőrizeti kirendeltségeket alakítottak ki az ukrán és a szerb határszakaszon - Kölcse, Fehérgyarmat, Záhony, Szeged átkelőhelyein -, felújították a központi idegenrendészeti fogdát Nyírbátorban. Ugyancsak felújítottak három közösségi szállást - a nyírbátorit, a nagykanizsait és a balassagyarmatit -, továbbá korszerűsítették befogadó állomásokat Debrecenben, Békéscsabán és Bicskén.
