Az ingatlanpiac tükrözi a város erejét - idén is várható kisebb áremelkedés

Czigola Emil fehérvári ingatlanos elmondta, hogy a városban legtöbben lakásokat keresnek, azok közül is a kétszobás vagy a két szoba hallosak a legnépszerűbbek.

„A vevők többnyire húsz és negyvenöt év közöttiek. Vannak, akik az első otthonukat vásárolják, mások pedig a magas lakásárakat kihasználva vidéki családi házba költöznek.”

A Magyar Nemzeti Bank jelentéséből kiderült, hogy a nagy ingatlanpiaci robbanás előtt, 2013 környékén a meghirdetett árakból átlagosan öt-hat százalékot is lehetett alkudni. Ezzel szemben most alig két százalékot, sőt egyre több példa van arra, hogy a vevők licitálnak a lakásra.

A fehérvári keresők nagy része saját használatra vesz ingatlant, de sokan – a magas albérleti díjak miatt – befektetési céllal vásárolnak. Általában a vevők felének szüksége van hitelre ahhoz, hogy a kiszemelt lakást vagy házat meg tudja venni. Ehhez azonban a bankok nagyjából húsz-harminc százalékos önerőt kérnek, ami a szerényebb anyagi háttérrel rendelkezők számára nehezen megugorható akadályt jelent.

A helyzet a Tárki kutatása szerint abban különbözik a 2000-es évek elejétől, hogy akkor viszonylag alacsonyak voltak az albérleti díjak, így mellette össze lehetett gyűjteni a hitelhez szükséges önerőre valót. Ezzel szemben 2015 és 2018 között a becslések szerint kétszáz százalékkal növekedtek a bérleti díjak, ami nehéz helyzetbe hozta a lakáspiacra belépő, lakásvásárláshoz szükséges forrásokkal nem rendelkező, tipikusan fiatalabb rétegeket.

Czigola Emil szerint 2019-ben még várható egy minimális áremelkedés a fehérvári ingatlanpiacon is.

Folyamatosan épülnek az új lakások, házak, ikerházak, így a kínálat mértéke megmarad. Hosszú távon a legérdekesebb kérdés a kereslet alakulása lesz.