A hagyományoknak megfelelően augusztus 20-án a Bazilikában celebrált Szent István napi ünnepi szentmisét Spányi Antal püspök, aki a mise keretében megszentelte az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizáló új kenyeret. Szentbeszédében a püspök a kiemelte, Szent Istvántól tanulhatjuk meg, hogyan élhetünk igazán az ég felé tekintve és hogyan kérhetünk az Istentől erőt ahhoz, hogy elviseljük életünk keresztjeit.
1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt. A szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta a naptárba István névünnepeként. Szent István névünnepe, István király, Szent Király vagy egyszerűen Király napja, 1949 óta az Alkotmány és az Új kenyér ünnepe, a rendszerváltás óta legfőbb állami ünnepünk lett. István szentté avatása, névünnepének naptárba iktatása, amihez VII. Gergely pápa adott felhatalmazást, I. (Szent) László király és a magyar püspöki kar érdeme.
„Szent Istvánt tiszteljük, csodálatosan gazdag életpéldáját szemléljük és nem elég őt egy évben egyszer ünnepelni, tőle mindnyájunknak folyamatosan tanulnunk kell.” – mondta szentbeszédében Spányi Antal püspök. „Látjuk, hogy a világban az emberek hogyan tekergetik a fejüket, hogyan keresnek eligazodási pontot és valamit, ami náluk erősebb, biztosabb és ahol menedéket, oltalmat találhatnak. Keresnek szövetségest, kiutat a bajból, vagy éppen bűnbakot, akire rá lehet kenni mindent. Szent István idejében is így volt. Tudunk magyarokról, akik azzal büszkélkedtek, hogy elég nagy urak ahhoz, hogy akár két istennek is áldozzanak, de csak magukat imádták.” – tette hozzá a püspük, kiemelve, hogy ezek a „nagyurak” csak epizódszereplői lehettek a történelemnek, mert akik így gondolkoznak, lezuhannak, akármilyen fényesen is ragyogott csillaguk korábban.
„Szent István bátran szembenézett ellenségeivel és tudta honnan reméljen segítséget, így tekintett fel az égre és vívta meg harcait. Élete tökéletes harmóniában volt, életében az akarat a szándék és a cél összecsengett, így került a nemzet élére. Az a magyar, aki jól akarja ünnepelni Szent Istvánt, annak ezt kell megértenie.” – hangsúlyozta a püspök, aki kiemelte azt is, hogy akik ma Szent István szavait falragaszokra teszik, éppen az ő lelkét, szándékát és erejének ezt a lényegét nem értik, mert nem is akarják megérteni. „Tanuljuk meg Szent Istvántól, hogyan tudunk az ég felé tekintve élni, az égtől kérjünk erőt ahhoz, hogy életünk keresztjeit el tudjuk viselni és életünk feladatait meg tudjuk oldani. Isten áldása legyen velünk, hogy egy nagy közösség célját tudjuk szolgálni.” – zárta ünnepi gondolatait Spányi Antal püspök.
A szentmise keretében a püspök megszentelte az új kenyeret. A kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Spányi Antal megyés püspök Isten áldását kérte valamennyi magyar család kenyerére és életére. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.
