Az Árpád-ház Programról is szó volt Budapesten a Magyarság Házában rendezett XIII. Országos Kegyeleti Konferencián, ahol a város polgármestere tartott előadást az Árpád-ház Programról és a Nemzeti Emlékhely fejlesztésével kapcsolatos elképzelések címmel.
Hőseink emlékének ápolása mindennapi feladatunk, hogy emlékük sose halványuljon el, és tetteik mindig példaként állhassanak az utókor előtt - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a XIII. országos kegyelet- és emlékezetkonferencián, pénteken a budapesti Magyarság Házában. A miniszter, az esemény fővédnöke hangsúlyozta: meg kell őrizni történelmünk kiemelt színhelyeit és személyeinek emlékét, hogy a múlt a jövő nemzedékeinek is átélhető legyen. Egy népnek nincs múltja, ha elfelejti azt, és ha nincs múltja, nincs jövője sem - fogalmazott.
Székesfehérvár polgármestere a Nemzeti Emlékhelyek jelentőségére hívta fel a figyelmet, ezen belül is különös tekintettel a Fehérvári Nemzeti Emlékhelyre. „Aki mostanában járt a Nemzeti Emlékhelyen megállapíthatta, hogy valami biztosan hiányzik onnan. Nálunk szerencsésebb történelemmel rendelkező országokban az ilyen templomokba be lehet menni és kézzelfogható, látogatható emlék. Nagyon sok minden történt azonban az elmúlt években: 2010 és 14 között több olyan döntés meghozatalára is sor került, mint például a szabályrendszer megalkotása, mely nevesíti a Nemzeti Emlékhely ügyét. Székesfehérváron a 2013-as Szent István Emlékévben Magyarország Kormánya is tiszteletét tette és ezzel a kérdéskörrel fehérvári vonatkozásban is foglalkozott. A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely egy olyan szakrális hely, amihez a magyar történelem meghatározó, fontos eseményei kötődnek hosszú évszázadokon keresztül. Ezt ismerte el a kormány tavaly augusztusban és elfogadta az Árpád-ház programot. Azóta felálltak a szakmai szervezetek és összeállt a program, melyet néhány héttel ezelőtt el is fogadott az Árpád-ház program irányító testülete.”
A konferencián a Szent István Király Múzeum igazgatója Demeter Zsófia, Mészáros Attila kiemelt beruházásokért felelős alpolgármester, Görög István a Pákozdi Katonai Emlékpark vezetője és Rönkös József a Városgondnokság temetőüzemeltetési vezetője is ott volt.A város polgármestere előadásában hangsúlyozta, hogy néhány éven belül meg lehet és meg kell valósítani egy látogató központot a Nemzeti Emlékhely szomszédságában, ahol múzeumi körülmények között lehet megmutatni a koronázó templomot a kor technológiáját is felhasználva. "A Bazilika köveinek méltó elhelyezése is feladatunk. Nem kevés maradványról beszélünk, ami alkalmas arra, hogy múzeumi körülmények között be lehessen mutatni. Az egykori Köztársaság Mozi hosszú évek óta üres és ezen a helyen lehet bemutathatóvá tenni a templom maradványait. Ha ez a két cél megvalósul és a szakmai tudományos programok is megvalósulnak, akkor lehet a Nemzeti Emlékhely ügyéről tovább gondolkozni."
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke kiemelte: közös feladatunk és felelősségünk biztosítani, hogy a jövő nemzedékek is megismerhessék történelmünk fontos emlékhelyeit.Cser-Palkovics András arról is beszélt, hogy 2010 őszén végeztek egy kutatást Fehérváron, hogy mennyire tartják fontosnak a Nemzeti Emlékhely kérdését a fehérváriak, amiből kiderült, hogy négy éve mindössze tíz százalék tartotta fontosnak e kérdést. Ezen a héten napvilágot látott egy újabb kutatási eredmény, miszerint a fehérváriak 30 százaléka járt az elmúlt évben a Nemzeti Emlékhelyen. Fehérvár polgármestere előadásának végén tisztelettel és szeretettel hívott mindenkit Fehérvárra, a Nemzeti Emlékhelyre.
