Az 1848/49-es események ihlették Sasvári János legújabb domborművét

Sasvári János László megyeszerte ismert kő- és fafaragó mester rendkívül gazdag életpályát tudhat maga mögött.

Válon született, a gyermekkorát Csákberényben töltötte. Életszemléletét alapjaiban meghatározta a Vértes közelsége, a mindennapi találkozás a természet csodáival. A famegmunkálás szeretetét ácsmester és bútorasztalos nagyapjától örökölte. Győrben tanult, Kápolnásnyéken élt mintegy ötven évet, és három esztendeje költözött Székesfehérvárra, a Palotavárosba. Természeti és történelmi témájú domborműveit, emléktábláit, kopjafáit, szobrait Fejér megye számos településén, templomában, közintézményében megtaláljuk, de a megyén kívülre, például Gödöllőre is készített munkákat. A csákberényi Öreg-hegyen van egy műhelye, ahol tavasztól őszig – ahogy ő mondja – „farigcsál”.
Székesfehérváron, a Palotavárosban őrzik a Cserkész emlékművet, amely szintén Sasvári János keze munkája. A cserkészfogadalomnak emléket állító, gánti mészkőből készült alkotást 2019. augusztusában avatták fel a Sütő utca 40. számú épület előtt. A művész a cserkészet valamennyi jelképét megörökítette, megtalálható rajta többek között a cserkészliliom, amely a kötelességteljesítést, a segítőkészséget és a cserkésztörvény megtartását szimbolizálja.

Hogyan került kapcsolatba az alkotással, a művészettel, hiszen az eredeti szakmája egészen távol áll ettől?

Valóban, hiszen kőmíves mester vagyok. 1986-ban egy országos fafaragó tábort szerveztek Velencén, én itt dolgoztam, és valahogy az alkotók közé verődtem. Megszerettem a munkát, a tábor után Székesfehérvárra jártam tanfolyamra, majd a vizsgával egy új élet kezdődött számomra.

A fával vagy a kővel szeret inkább dolgozni?

Valójában mindkettő a véremmé vált, nem tudok különbséget tenni.

A polgári foglalkozásai, a munkája mellett miként tudott időt, energiát találni az alkotásra?

Mindig igyekeztem olyan állásokat választani, ahol tömbösítve volt a szabadidőm, például a 24-48 órás recepciós munka mellett, így jutott időm a faragásra.

A legújabb alkotása egy körtefából készült, nagyméretű dombormű, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, azon belül is Petőfi Sándor emlékét idézi. Mi ihlette ennek az elkészítésére?

Elemi iskolás koromban volt egy Váradi Róza nevezetű, erdélyi származású tanítónk, ő volt az osztályfőnökünk is egyben. Minden héten volt vele több tanóránk, melyeken ő rengeteget beszélt a forradalomról, és nap mint nap oltotta belénk a hazaszeretetet, a magyarságtudatot. Katonatiszt apám ugyanezeket a nézeteket vallotta. Szépen tudtam rajzolni, papírra vetettem Petőfi Sándor elestét a segesvári csatában, melyet a szeretett tanítónőnk nagyon megdicsért. Azóta hordoztam magamban az ihletet, így a körtefából faragott domborművet életem legfőbb alkotásának érzem és tekintem.

Még az otthonában őrzi a művett. Hol kívánja véglegesen elhelyezni, hol láthatja a nagyközönség?

Még kutatom, keresem a lehetőségeket, de nagyon szeretném, ha a mű Székesfehérváron, például egy múzeumban maradna.

Sasvári János László életpályájáról könyv is készült Fába vésett magyar történelem címmel, Farkas László önkormányzati képviselő kezdeményezésére, Székesfehérvár Önkormányzatának támogatásával. Tervezik egy nyilvános könyvbemutató szervezését is, amint a járványügyi helyzet megengedi.