-
Néma koszorúzás a hősök emléke előtt
Néma koszorúzással emlékeztek Székesfehérváron a 108 évvel ezelőtt aláírt padovai fegyverszüneti egyezményre. A Fekvő katona emlékmű előtt tisztelegtek a város közösségeinek képviselői, fejet hajtva a háborúban elhunytak emléke előtt.
2026.11.03. -
Költségvetés fehérvári szemmel
A 2027. évi országos költségvetés benyújtott tervezetével kapcsolatban közösségi oldalán fogalmazta meg észrevételeit Székesfehérvár polgármestere. Értékelése szerint a tervezet több előremutató változást tartalmaz, például csökken a szolidarítási hozzájárulás mértéke, ugyanakkor továbbra sem látható, hogy bizonyos városi feladatok ellátásához milyen támogatásokra számíthatnak az önkormányzatok.
2026.11.03. -
Munkaszüneti nap lesz december 24-e
Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot.
2026.11.03. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30.
Anyák Napja - száz éve része az ünnepnapoknak
Május első vasárnapján, idén május 1-jén ünnepeljük az édesanyákat: az anyák napja közel száz éve része az ünnepnapoknak. Magyarországon az 1920-as években kezdődött az anyák napjának megünneplése, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték, 1928-ban pedig már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé.
2011.05.01. 09:16 |
Május első vasárnapján, idén május 1-jén ünnepeljük az édesanyákat: az anyák napja közel száz éve része az ünnepnapoknak.
Az anyák tiszteletére már az ókori görögök is rendeztek tavaszi ünnepet, ilyenkor Rheával, az istenek anyjával együtt ünnepelték az édesanyákat is. A történelem során később külön ünnepnapot szenteltek az anyáknak, a XVII. századi Angliában például a húsvétot követő negyedik vasárnapon a családjuktól távol dolgozó szolgálók hazamehettek, hogy e napot édesanyjukkal töltsék.
Az anyák napjának legújabb kori hagyománya az Egyesült Államokból terjedt el. Először 1872-ben, Bostonban szervezték meg az ünnepet Julia Ward Howe költő, politikai aktivista kezdeményezésére. Az anyák napját 1914-ben Woodrow Wilson elnök nyilvánította hivatalos ünneppé, időpontja az ügy érdekében sokat fáradozó Anna Jarvis édesanyjának emlékére került május második vasárnapjára.
Az ünnepre gyorsan növő népszerűsége miatt a kereskedők is hamar lecsaptak, hiszen jó üzletet jelentett a virágosoknak, a képeslapgyártóknak és az ajándékkereskedőknek. Maga Jarvis hevesen - és persze hiába - tiltakozott az anyák napja elüzletiesedése ellen, egy tüntetés során még a törvénnyel is szembekerült, élete végén pedig már nem akarta nevét az ünneppel kapcsolatba hozni.
Európában az 1920-as években először a virágkereskedők szervezetei propagálták az anyák napja átvételét. A kezdeményezést 1924-ben Ausztriában a katolikus egyház is felkarolta, hogy az elvilágiasodás ellenében a természetes és egészséges élet és anyaság mellett emeljen szót.
Egy tavalyi felmérés szerint világszerte anyák napjára esik a legtöbb külföldi hívás, ilyenkor 8 százalékkal nagyobb a nemzetközi telefonforgalom, mint újévkor, 11 százalékkal nagyobb, mint Valentin-napon és 62 százalékkal több, mint halloweenkor (mindenszentekkor).
Magyarországon is az 1920-as években kezdődött az anyák napjának megünneplése, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték, 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé. Az ünnephez kapcsolódóan Magyarországon 1990 óta az anyák napját követő hétfőn - A Nevelőotthonok Magyarországi Egyesületének kezdeményezésére - az anya nélkül nevelkedő gyermekek napját is megrendezik.