Amit a király tekintélye szentesít - Ribi András előadása III. Béla Kancelláriájáról

A Királyi Kancellária, latinul cancellaria regis, a középkori magyar központi kormányzat oklevélkiadó hivatala. III. Béla (1172-96) idejétől 1526-ig a legfőbb iratképző szerv a Magyar Királyságban. Hatáskörébe tartoztak az írásbeliséget igénylő közigazgatási, adományozási, bíráskodási, diplomáciai ügyek.

„A Kancellária intézményének jogelődje a Királyi Kápolna, mely csak másodlagosan foglakozott oklevéladással. A Kancelláriát 1180 körül III. Béla király hozta létre, ettől kezdve a király mellett állandóan szolgált egy kancellár. (a cancelli kifejezés eredetileg a bíró és a peres felek közti kerítést jelentette, a cancellarius ennek őre)” - emelte ki Ribi András, az ELTE BTK történésze.

A Királyi Kápolna, mint a Királyi Kancellária elődje II. Béla király (1131-41) idejétől folytatott oklevéladó tevékenységet. Közjogi feladatkörét a Királyi Kancellária kialakulásával elveszítette, de mint intézmény megmaradt és eredeti feladatát, a királyi udvar lelki életének szolgálatát végezte, exempt volt, azaz közvetlenül az esztergomi érsekség joghatósága alá tartozott.

"A Királyi Kancellária vezetője magas egyházi méltóság volt, - általában maga az esztergomi érsek – aki – egyházi hivatalát is megtartva - nem tudott foglalkozni a napi ügyekkel, helyette a királyi alkancellár vezette a hivatalt. „Ezt a tisztséget általában a székesfehérvári prépost töltötte be, aki a királyi oklevelek kiadásának, kezelésének irányítója volt.” - zárta előadását Ribi András, történész.

Tárlatvezetések a "III. Béla király (1172-1196) - Teste Fehérvárott nyugszik" kiállításon:

április 18. szerda, 16:30

május 9. szerda, 16:30

május 23. szerda, 16:30

május 30. szerda, 16:30

A vezetéseket Kovács Dóra, múzeumpedagógus tartja, a belépés díjtalan.