-
Francia impressziók
A márciusban elhunyt Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerzőre emlékezik az Alba Regia Szimfonikus Zenekar április 25-én a Szent István teremben. A tavaszi kortárs-klasszikus hangverseny fókuszában a francia impresszionizmus színgazdagsága, valamint a zenei párbeszéd áll Eötvös Péter, Maurice Ravel és Dobri Dániel művein keresztül.
2024.04.17. -
Domján Gábor a könyvtárban
Csütörtökön folytatódik a „Nyitott könyvek" sorozat a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében. Április 18-án 17.30 órától Domján Gábor költővel beszélget az est két házigazdája: Bokros Judit és Gellén-Miklós Gábor.
2024.04.17. -
Eötvös Péterre emlékeznek
Kortárs-klasszikus hangversenyre készül az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Eötvös Péter emlékére. A koncert április 25-én lesz a Szent István Teremben.
2024.04.17. -
Floralia Gorsiumban
Kocsiverseny, gladiátorjáték, rabszolgavásár és császári bevonulás - mindez várja azokat, akik az utolsó áprilisi hétvégén kilátogatnak Tác mellé. Kicsit több, mint egy hét múlva rendezik idén a fehérváriak kedvenc tavaszköszöntő programját, a Floraliát, Gorsiumban.
2024.04.16.
Amit a király tekintélye szentesít - Ribi András előadása III. Béla Kancelláriájáról
A Királyi Kancellária, latinul cancellaria regis, a középkori magyar központi kormányzat oklevélkiadó hivatala. III. Béla (1172-96) idejétől 1526-ig a legfőbb iratképző szerv a Magyar Királyságban. Hatáskörébe tartoztak az írásbeliséget igénylő közigazgatási, adományozási, bíráskodási, diplomáciai ügyek.
„A Kancellária intézményének jogelődje a Királyi Kápolna, mely csak másodlagosan foglakozott oklevéladással. A Kancelláriát 1180 körül III. Béla király hozta létre, ettől kezdve a király mellett állandóan szolgált egy kancellár. (a cancelli kifejezés eredetileg a bíró és a peres felek közti kerítést jelentette, a cancellarius ennek őre)” - emelte ki Ribi András, az ELTE BTK történésze.
A Királyi Kápolna, mint a Királyi Kancellária elődje II. Béla király (1131-41) idejétől folytatott oklevéladó tevékenységet. Közjogi feladatkörét a Királyi Kancellária kialakulásával elveszítette, de mint intézmény megmaradt és eredeti feladatát, a királyi udvar lelki életének szolgálatát végezte, exempt volt, azaz közvetlenül az esztergomi érsekség joghatósága alá tartozott.
"A Királyi Kancellária vezetője magas egyházi méltóság volt, - általában maga az esztergomi érsek – aki – egyházi hivatalát is megtartva - nem tudott foglalkozni a napi ügyekkel, helyette a királyi alkancellár vezette a hivatalt. „Ezt a tisztséget általában a székesfehérvári prépost töltötte be, aki a királyi oklevelek kiadásának, kezelésének irányítója volt.” - zárta előadását Ribi András, történész.
Tárlatvezetések a "III. Béla király (1172-1196) - Teste Fehérvárott nyugszik" kiállításon:
április 18. szerda, 16:30
május 9. szerda, 16:30
május 23. szerda, 16:30
május 30. szerda, 16:30
A vezetéseket Kovács Dóra, múzeumpedagógus tartja, a belépés díjtalan.