Alkalmazkodni a környezethez és kiemelkedni belőle - beszélgetés Csutiné Schleer Erzsébet építésszel

Az elmúlt ősszel rendezték meg a Pordán H. Ferenc-emlékkiállítást – az építészmérnök munkásságát a 4 Építész Alkotóközösség dolgozta föl: felkutatták, összegyűjtötték, rendszerezték a gazdag építésztervezői tevékenységek dokumentumait, a terveket, vázlatokat és a jegyzeteket. A XX. század utolsó harmadában, Székesfehérvár építészetének legjelesebb alkotójaként számon tartott Pordán H. Ferenc két jellegzetes épületénél Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök kalauzolt bennünket.
2020.06.25. 08:16 |

Hitvallásról, divatról, az esztétikum kérdéseiről és emblematikusságról is beszélgettünk a Technika Háza, majd a Brunszvik Óvoda mellett Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnökkel.

Ha Pordán H. Ferenc összes házát, a teljes örökérvényű építészi életművét bemutatnánk, ez a kiállítás bizony elérne az Országzászló tér közepétől egészen a Várkörúti Vasalóházig.” – az emlékkiállítás prospektusában olvasható gondolat jelzi ennek az életműnek a jelentőségét.

Nagyon gazdag és nagyon magas színvonalú életmű az övé. Tulajdonképpen minden épülete az építészi hitvallását jelképezi: a tehetségnek és az építészeti alázatnak a kölcsönhatását. Soha nem tervezett divatos házakat. Senki nem gondolná, aki a Béke téri iskola bővítését vagy a Brunszvik Óvodát megnézi, hogy ezek hatvan évnél idősebb épületek, frissnek, ma is üdének hatnak, ezért fogalmazhatunk úgy, hogy örökérvényűek. Ez tanulság a ma építészeinek is: a divatos ház mindig kockázatos, mert holnapután könnyen ódivatú lesz… Pordán H. Ferenc épületei a művészi tehetségén túl az emberi szerénységét is képviselik, hiszen ezek nem hivalkodó épületek.
A szakmának akkor fontos eleme a személyiség kérdése is.

Amikor készültünk az emlékkiállításra, a hagyatékában találtam egy listát, kiknek tervezett családi házat – az egyikőjük egyenesen rajongással beszélt ’Feri bácsiról’, a ’mérnök úrról’. Ő tervezőként nemcsak „kiszolgálta” a megbízóit, hanem nemegyszer baráti kapcsolatba került velük. Enélkül igazából nincs jó építészet. Ha valakit a leendő házunk építészének választunk, az kölcsönös bizalom kérdése is, be kell avatnom őt akár a családom életébe, szokásaiba is…
A volt Technika Háza – ma: Civil Központ – az építész munkásságának a csúcspontja, illetve „A magyar kortárs építészet egyik nagy jelentőségű épülete.” – ez hangzott el a Schmidl-díj átadóján. Miért olyan kiemelkedő?

Ez a több mint negyven éves épület teljesen modern. Meghatározó a hosszú, lapos tömege, jellegzetes a homlokzat két fehér sávja közötti körbefutó üvegmező, a földszintje be van húzva egy kicsit, így könnyeden „lebeg a tájban” és kívül-belül igényes anyaghasználat jellemzi. Pordán Ferencnek remek érzéke volt a jó tömegalkotáshoz. Szép a ház belső térképzése, elegáns a lépcsőháza, és különös élményt nyújt az emeleti mélyen üvegezett körfolyosó – a használati helységek belül vannak a magban. Az épületben végigsétálva impozáns belsőépítészeti részletekkel is találkozhatunk.
Milyen épületek tetszenek a nem-szakmabelieknek? Foglalkoznak ezzel az építészek?

Bonyolult és nehéz kérdés: ez pontosan olyan, mintha egy átlagos zeneértőnek Bartókról akarunk áradozni – van Fehérváron néhány olyan kiváló, értékes, modern kortárs épület, amit nemegyszer  „meg kell magyarázni”, de nem adom fel.  Szinte missziós tevékenységnek számít, hogy hirdetem a modern kori építészet értékes megnyilvánulásairól: ezek szépek, ezek jók! Ezért is szervezünk a helyi építészkamarával rendre szabadtéri kiállításokat, amik mellett bárki megállhat, rácsodálkozhat olyan dolgokra, amik mellett egyébként elmenne.
A város egyik emblematikus épülete mellett állunk. Mitől válik egy épület emblematikussá?

Ebben egyrészt a környezethez való illeszkedése, másrészt pedig az abból kiemelkedése játszik szerepet. A Technika Háza például a tízszintes lakótelepi környezetben, de annak a hangján, hangvételével is tud olyat közölni, amitől maga hangsúllyá válik. És fontos az igényesség, az arányérzék, a téralkotás, a tömegformálás, a közlekedési rend tisztasága, és hogy nincs benne semmi kuszaság, meg fölösleges cicoma. Azért drukkolok, hogy amikor az ő épületeinek a felújítására kerül sor, olyan kezekbe kerüljön, akik értenek a Pordán Ferenc-életműhöz, és értékeljék, őrizzék meg azokat a finom részleteket, az anyaghasználatot, amit ő alkalmazott.

A Brunszvik Óvoda több mint 60 éves épület..

Kellemesen oldott, jópofa a tömege, játékos a tetőzet, igényes a kőlábazat és több oldalra is jut a jellegzetes kis ablakokból, amiknek egyébként szenzációs az árnyékjátéka is – minden napszakban jártam ide fotózni, akkor tűnt fel. Szép a bejárat, nem kiálló előtetőt, hanem megbillentett, a síkból behúzott megoldást alkalmazott. A mélyen ülő falak sötétebbek, mint a külsők, ez plasztikus hatást kelt. A belső részleteket is játékos harmónia jellemzi. És itt néz a magasházak felé a város legcsinosabb trafóháza!

Egy óvodát másmilyennek tervez a mérnök, mint egy felnőtt intézményt?

Mindenképpen! Hiszen más a használó. Amikor az Országzászló téren kiállítottuk a tablókat, egy kisfiú ujjongva ismerte fel, és mutatta meg az anyukájának az óvodája színes mozaikos padlójának és a jellegzetes fogasrácsoknak a fotóját: a gyerekek megjegyzik, észreveszik a jellegzetességeket, meg tudják szeretni, és észreveszik azt is, hogy az jó.

Fel lehet ismerni egy Pordán-tervezést?

Egy jellegzetességet akkor fedeztünk fel, amikor a kiállítást összeállítottuk:  egy motívumot, ami a korai épületein rendre megjelenik: ez a bizonyos „kockás ablak” – ezért is lett ez a kiállítás és a kísérő kiadvány logója. Igen, meghatározó építészeknek névjegyként szolgál a stílusa. Érdemes elsétálni a Budapest Bank épületéhez, ez volt a „tervezőirodai hattyúdala”: a csupa üveg saroktorony a középkori városfal hajdani kapubástyáját idézi fel. Fehérváron a nevéhez kapcsolódik a Gugásvölgyi úton egy Nívó-díjas családi ház, több mint negyven éve épült, szerintem a város máig legjobb magánháza. Ma már ritkaságszámba menő, gyönyörű pauszrajzai maradtak fenn a Zsolt utcai templom harangtornyáról, és hihetetlen játékos, egyedi plasztikájú loggiákat tervezett a mai Prohászka út négyemeletes típusházaira.

Tervezik, hogy a közönségnek újra megmutatják még az emlékkiállítást?

Szeretnénk bemutatni Budapesten a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában is. Pordán H. Ferenc kiváló építész volt, a magas színvonalú, gazdag életművének helye van a szakma fellegvárában. És várjuk a további lehetőséget a szabadtéri tárlatokra!

Az emlékkiállítás – és korábban a kutatómunka – a Lánczos-Szekfű ösztöndíjalap támogatásával valósult meg. Az idei alkotói pályázatra június 30-ig lehet jelentkezni.

Interjú

  1. Kiadvány készül a környék gyógynövényeiről - beszélgetés Lencsés Ritával

    A megye természetes patikájáról készít gazdagon illusztrált kiadványt Lencsés Rita természetgyógyász, fitoterapeuta, aki több éve vezeti a népszerű Herbarius programok gyógynövénygyűjtő és -ismertető túráit.

    2020.07.02.
  2. Napközis táborok a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztályánál - interjú Vörös Zsuzsanna szakosztály-igazgatóval

    Vívás, lovaglás, lövészet, kirándulások, sorversenyek, strandolás: felsorolni is nehéz a színes sportos programok tárházát, amelyet a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztálya kínál a náluk táborozó ovisok és kisiskolások számára. A táborról, a sportágról és arról, hogy a koronavírus-járvány milyen nyomot hagyott a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztályán, Vörös Zsuzsanna szakosztály-igazgatóval beszélgettünk.

    2020.06.25.
  3. Veszélyhelyzet után - interjú dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel

    A kormány visszavonta a március 11-én meghirdetett veszélyhelyzetet, így lezárult egy hosszú, megpróbáltatásokkal teli időszak Székesfehérvár életében is. Dr. Cser-Palkovics András polgármestert az elmúlt hetek, hónapok feladatairól, a közösségépítés folytatásáról és arról is kérdeztük, hogy mire lehet felhasználni a veszélyhelyzet idején felhalmozódott rengeteg tapasztalatot?

    2020.06.23.
  4. Játsszunk együtt! – új együtténeklős fehérvári gyereklemez Mits Péter zenésszel

    „Gyere velem, ott várlak már az úton, gyere velem, peng a gitárhúrom (…)” – ezzel a számmal kezdődik Mits Péter új együtténeklős, interaktív gyereklemeze. A Játsszunk együtt! második összeállítását tavaly vették fel egy kodálybeli koncerten; népdalok, virágénekek, a gyerekdalok szerepelnek a lemezen. A felütés pedig egy igazi fehérvári szám: Mits Márton zenéjére Balajthy Ferenc írt szöveget. A lemezről, a hiteles és színvonalas gyerekzenéről, a gyerekeknek zenélésről kérdeztük Mits Péter zenészt.

    2020.06.19.
  1. 30 éves a Wathay Ferenc Cserkészcsapat - Fehér György parancsnokkal beszélgettünk

    „Cserkésznek lenni életformát jelent. A gyerekek nagyon sok praktikus dolgot megtanulnak, a kézműves tevékenységek mellett fontos a természetben való jelenlét, a táborozás.” - vallja Fehér György, az idén harminc esztendővel ezelőtt Székesfehérváron megalapított Wathay Ferenc Cserkészcsapat parancsnoka.

    2020.06.17.
  2. Új vezérigazgató a Fejérvíz Zrt élén – beszélgetés Laczi Péter vezérigazgatóval

    A Székesfehérvári Önkormányzat többségi tulajdonában álló Fejérvíz Zrt nemrégiben megválasztott vezérigazgatója Laczi Péter az ezredfordulón, még hallgatóként lépett be először a cég falai közé, majd a csatornázási üzem éléről a Polgármester Hivatalba került, ahol a Városüzemeltetési és Közműellátási Irodát vezette mostanáig. Május végén vette át a Fejérvíz éléről harminc év után nyugdíjba vonult Kis Istvántól a tisztséget. 

    2020.06.17.
  3. Léleksimogató kötet - interjú Bartal Klárival, az Alkonyórán írójával

    Bartal Klári Alkonyórán című kötete az elmúlt év végén kerülhetett az olvasók kezébe. Az utolsó másfél évtized verseiből és prózai írásaiból álló sokszínű összeállítás körülöleli a mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli életutat, Szegedtől Svédországon keresztül Székesfehérvárig, a magyarság történelmi eseményeivel, saját veszteségekkel, vidám gyerekversekkel, a novellákban a közeli vagy távolabbi múlt emlékeivel.

    2020.06.16.
  4. Beszélgetés Bencze Tamással, az I. András Király Lovagrend nagymesterével

    Bencze Tamás a 2004-ben Székesfehérváron megalapított I. András Király Lovagrend nagymestere, akivel gyermekkori emlékekről, családi indíttatásról, hajózásról, katonai hagyományőrzésről és a koronavírus-járványról is beszélgettünk. 

    2020.06.09.

Lakossági tájékoztatás

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár

Eseménynaptár

2020. Július
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2