Az ellenzéki összefogás DK-s képviselőjeként került a testületbe és második önkormányzati ciklusát kezdheti meg a városi közgyűlésben. Hogyan értékeli az őszi önkormányzati választás eredményét?
Csalódott voltam, mert lényegesen jobb eredményre számítottunk, már csak azért is, mert a 2018-as országgyűlési választásokon sokkal jobban szerepelt az ellenzék. Akkor 20 ezer körüli szavazatot kaptak az ellenzéki pártok összesen, most pedig a 13 ezret sem értük el. Dilemma számomra, hogy mi lett azokkal a szavazókkal, akik tavaly áprilisban bíztak bennem, illetve az ellenzékben. Felmerül a kérdés, hogy mit csináltunk rosszul az elmúlt egy évben. A most következő csendesebb időszakban lesz idő kielemezni, hogy mi is történt. Valószínűleg csalódtak bennünk az emberek, vagy nem csináltuk elég jól. Most már 2022-re kell készülnünk és azokat az embereket, akik 2018-ban ránk szavaztak újra meg kell szólítanunk. A kampány egyébként kemény volt, sokkal keményebb, mint az előző. A tavaly áprilisi országgyűlési választás előtti időszak teljesen békés és nyugodt volt, nem volt gyűlölködés, nem voltak a közösségi médiában "áloldalak" és mocskolódás. Vargha Tamással nagyon kulturált kapcsolatunk volt, nem minősítettük egymást. Ezzel szemben az önkormányzati választások előtti kampányról azt gondolom, hogy soha nem volt még ilyen mocskos. Gyűlölködő oldalak, fenyegetések, plakátfirkálás, autórongálás, minden volt. Nem értem, hogy miért fajult el idáig a helyzet. A közösségi médiának biztosan van ebben felelőssége, mert arctalanul most már bármit meg lehet tenni, de ennek ellenére nem csak ez van benne, valószínűleg hibáztunk mi is.
Mikor kezdett el közélettel foglalkozni és miért a Demokratikus Koalíciót választotta?
2013-ban kezdődött a közéleti szerepvállalásom. Mindig baloldali szemléletű voltam, kicsit inkább liberális. Szerintem a politikai palettán ma a DK a legliberálisabb párt, ezért is csatlakoztam. Aktivistaként kezdtem és megtetszett a közéleti munka. A politikában - bár mostanában elkezdett rossz irányba menni - alapvetően mégis meghatározó a "jó" rész, az, hogy tudunk tenni az emberekért.
Aktivistaként jó pár "erőteljes" megmozdulása is volt, az elmúlt időszakban viszont azt látni, hogy az ellenzéki összefogáson belül egy "politikusabb", mérsékeltebb irányt képvisel...
Amikor elkezdtem, nagy vehemenciával vágtam bele a közéletbe, meg akartam mutatni a világnak, hogy mindenáron fel kell hívni a figyelmet bizonyos dolgokra. Ahogy idősödöm, bennem is változnak dolgok, meg talán bele is tanultam a politikába. Először nem tudtam, hogy működik a politika, csak belecsöppentem és azóta folyamatosan tanulom. Igazából az emberek igényét kell kielégítenünk és folyamatosan figyelni kell a jelzéseikre. Szerintem most a székesfehérvári emberek igénye az volt, hogy egy nyugodt, higgadt, lelkiismeretes politikusra tudjanak szavazni. Ha ezt igénylik, nekem is alkalmazkodnom kell ehhez.
Hogyan látja az új közgyűlés munkáját, ebben az összetételben jól tudnak majd együtt dolgozni a képviselők?
Az új ciklusban eddig három közgyűlés volt, messzemenő következtetéseket nem tudok levonni, azt viszont látom frakcióvezetőként, hogy össze tud zárni a 21 ember, a teljes testület ha van egy jó ügy, vagy olyan dolog, amit mindenki támogatni szeretne. De most jön majd az új költségvetés, ami mindig sarkalatos pont egy közgyűlés életében. Mi teljesen mást gondolunk a források elosztásáról, mint a Fidesz frakció tagjai, így biztosan lesznek ütközések. Ezt is lehet azonban kulturált módon és nem úgy, mint ahogy most a Parlamentben csinálják. Ha lesz is vita, azt tudom mondani, hogy az közel sem olyan szintű lesz.
Milyen prioritásokat képvisel a várospolitikában?
A szociális érzékenységemből adódóan a szociális terület a legfontosabb számomra, például a hajléktalanok problémája: sokan élnek még mindig a kiserdőkben, akiknek idén is sok fát, gáztűzhelyet vittünk. Foglalkozni kell az idősek otthonával is: önkéntesként járok felolvasni hozzájuk és azt tapasztalom, hogy elképesztő állapotok vannak. Lehetne ezt színvonalasabban is tenni, ezek azok a területek, amik mindenképp javításra szorulnak. A gyermekorvosi rendelőknél is lenne mit tenni, itt kiemelném az Esze Tamás utcai orvosi rendelőt és iskolafogászatot, ahol törött lábú műanyag székeken várakoznak a gyerekek. A háziorvosoknál pedig van egy életkori probléma, hiszen hetven százalékuk 60 év felett van. Fontosnak tartom, hogy egy meddőségi centrum jöjjön létre a városban, ahol nagyon sok meddő párnak tudnánk segíteni. Nem titkoltan én is a lombik programnak köszönhetem a gyermekem és pontosan tudom, hogy micsoda teher ez egy család életben. Kiemelném a bérlakásprogramot is, mert például a fiatal orvosokat nem tudjuk ide vonzani. Egy erre irányuló programmal vonzóbbá tehetnénk nekik a várost. Látjuk a Távirda utcai rendelőintézet állapotát is és tudom, hogy nem önkormányzati, hanem állami fenntartású, de ettől függetlenül kötelességünk lenne azért küzdeni, hogy ott is minőségi szolgáltatást kapjanak az emberek. Ezek a legfontosabbak és persze a közlekedés, de mindenki látja, hogy ez a város nem arra épült, hogy ilyen mennyiségű autó közlekedjen az utakon és az agglomerációból is óriási mennyiségű autó érkezzen. Ebben közös gondolkodás és közös megoldás kell.
Ön szerint mit lehet tenni, amikor például a reggeli csúcsban a 340 kilométernyi belterületi közúton 120 kilométernyi autó közlekedik?
Több város elkezdte használni, hogy az iskolakezdés időpontját eltolják és az egyes iskolák, vagy osztályok más-más időpontban kezdenek reggel, ezzel talán nálunk is lehetne valamit javítani a helyzeten. Persze az sem jó üzenet, hogy minden út le lett szűkítve, a bővítések helyett csak sávszűkítés volt a városi utakon.
Hogyan látja a város fejlődését az elmúlt évek tekintetében?
Gazdasági szempontból erős fejlődés van, nő az iparűzési adóbevétel, köszönhetően tizenhárom nagy cégnek. Ugyanakkor van is bennem egy félelem, hogy ha jön az a válság egy-két éven belül, amit már "belengettek", akkor mi lesz a várossal? Ha kell takarékoskodni, akkor mostantól mindenképpen. Azt látom, hogy a városvezetésnek a rendezvények a legfontosabbak, én ebben is máshová helyezném a hangsúlyt. Kellenek a rendezvények, hogy tudjanak szórakozni az emberek, de nem csak ebben látom a megoldást. Székesfehérvár például egy olyan megyei jogú város, ahol éjfél után nem tudsz beülni sehova, nem tudsz bulizni hajnalig. Amikor 18 éves voltam, pénteken, szombaton reggelig szórakozhattunk, most egy "diákvárosban" a fiataloknak nincs meg ez a lehetősége. Emellett pedig túl sok a rendezvény, ami a Fő utcára szűkül le. Mindenképpen kellene egy arany középút. A Királyi Napok túl hosszú és túl sok rendezvényt ölel fel, ezeket is el kellene osztani egész nyárra.
2019-ben nemcsak a választási kampányban kellett helytállnia, hanem anyaként is, hiszen hosszas küzdelem után gyermeke született...
Büszke vagyok, hogy 8 hónapos a kisfiam és még mindig szoptatok, közben végigcsináltam egy kampányt is. A választási kampányban háromóránként mentem haza etetni. Sokan támadnak is, hogy "presztizsből" csináltam végig pár hónapos gyerekkel a kampányt, hogy mindenáron bekerüljek a képviselő testületbe. A politika viszont nekem nem megélhetési kérdés, hanem lehetőséget ad, hogy felkaroljam az elesetteket. Abban hiszek, hogy mindenkinek jár a lehetőség, az esély és az "esélyegyenlőség" nálam prioritást élvez.
Hogyan tölti a család az ünnepeket?
A karácsonyi ünnepek alatt otthon leszünk, a családommal töltöm az ünnepet, ami nagyon különleges lesz, hiszen Lehel is velünk van már. A szilvesztert pedig egy barátnőmnél töltöm, akivel egyidősek vagyunk és két hónap különbséggel szültünk. Minél több időt szeretnék a kisfiammal, Lehellel tölteni, mert volt bennem lelkiismeret furdalás, hogy sok időt elvettem tőle a kampány miatt, még úgy is, hogy megpróbáltam magammal vinni sok helyre és sokszor éjszaka dolgoztam, amikor ő aludt.
