Adóváltozások és 21 pontos gazdasági akcióterv első kézből – szakmai találkozót tartottak a Városháza Dísztermében

Deák László, a PwC Magyarország cégtársa elöljáróban kiemelte, 2025-ben olyan új elemek is megjelennek az adózásban, amelyekkel eddig nem találkoztak a cégek.

Adózás 2025 szakmai fórum a Városházán

A jövő év adóváltozásait nagyban meghatározza a digitalizáció, az elektronikus ÁFA-bevallás. Ez például azt is jelenti, a jövőben minden vállalkozónak meg kell oldania, hogy elektronikus számlát tudjon majd befogadni és archiválni. Komoly változást hoz a globális minimumadó, több változás várható a személyi jövedelemadó szabályozásában, valamint az inflációkövető tételes adózás is több területen érezteti majd a hatását. Amint Deák László hozzátette, fontosnak tartják, hogy Székesfehérváron – amely az ország egyik legerősebb gazdasági központja – a helyi vállalkozások elsőként értesülhessenek a változásokról, ezért hozták el ismét a vármegyeszékhelyre az ingyenes konferenciát, amelyen a régió meghatározó cégeinek és vállalkozásainak képviselői vesznek részt.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester elsőként megköszönte a PwC vezetőinek, hogy a Városháza immár második alkalommal adhat otthont a szakmai fórumnak. Kiemelte, hogy miközben büszkék vagyunk ezeréves történelmünkre, azt sem szabad elfelejteni, hogy Székesfehérvár egy modern, fejlődő város, ami elképzelhetetlen lenne a helyi gazdaság teljesítménye nélkül, ezért is öröm, amikor a helyi cégeket hívják találkozóra egy ilyen fontos témában. „Az idei év önmagában is rengeteg kihívást rejtett a gazdaság számára, s várhatóan 2025 sem lesz könnyű. Ráadásul az előző évek gyakorlatával ellentétben a Parlament nem fogadta el, hanem még csak tárgyalja a jövő évi költségvetést, aminek kapcsán adóváltozási kérdések is felmerülnek, így eleve rövidebb lesz a rendelkezésre álló felkészülési időszak.” – emelte ki Székesfehérvár polgármestere, aki azzal a jó hírrel is szolgált, hogy a székesfehérvári helyi adók esetében lényegi változás nem lesz. Pusztán a kereskedelmi cégek egy részét érinti valamennyire az építményadó-emelés, de máshoz nem nyúlt az Önkormányzat, ami egyáltalán nem általános a többi települési önkormányzatot nézve.

A konferencia első felében a PwC szakemberei, Dr. Szeőcs Kornél és Honyek Péter igazgató, valamint dr. Bayer Boglárka menedzser ismertette az őszi adócsomag legfontosabb változásait, majd a kis- és közepes vállalkozások támogatási lehetőségeiről esett szó. 

Dr. Ablonczy Zsuzsanna, a cég menedzsere a KKV-k helyzetéről szóló felmérést bemutatva elmondta, ők foglalkoztatják a magyar munkaerő 44%-át, ám a multinacionális vállalatok és a KKV-k termelékenységi hatékonyságában igen nagy a különbség. Ennek csökkentése érdekében „be kell őket csatornázni” a nagyvállalati értékláncba. Az ennek mikéntjéről tartott kerekasztal-beszélgetésen részt vett Lehrner Lóránt, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Fejér vármegyei társelnöke, Szincsák Attila, a Denso Gyártó Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója és Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. ügyvezető igazgatója, akiket Farkas Gábor, a PwC Magyarország üzletágvezetője kérdezett tapasztalataikról. Mint kiderült, a KKV-k esetében nagyon sokszor olyan „skillek”, azaz tudások hiányoznak, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy multinacionális cég beszállítóivá válhassanak, ezért a képzés a legfontosabb feladat.

A konferencia zárásaként Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a kormány új, 21 pontos gazdasági akciótervéről, illetve az azon belül meghirdetett – a hitel, a támogatás, a tőkefinanszírozás és az adminisztráció csökkentésének négy pillérjére támaszkodó – Demján Sándor Programról beszélt. Az államtitkár szerint amiként a lakosság is óvatosan kivár, hasonlóképpen viselkednek jelenleg a cégek is. Az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”, vagy az exportösztönző hitelprogram célja is elsősorban az, hogy a KKV-k fölös likviditását kiegészítve elindulhasson a gazdasági növekedés, az export erősítése.