A Vörösmarty csemegét népszerűsítette a megye KicsiNagykövete és attaséi a Városházán

A Magyarság KicsiNagykövete verseny célja, hogy segítse a diákok önfejlesztését, kreativitását, tehetségük kibontakoztatását, hogy sikerélményre és elismerésre tegyenek szert, motiváltabbak legyenek a tanulásban, és büszkék legyenek magukra.

A résztvevő 4-6 osztályos gyerekek először saját megyéjükben versenyeztek, most pedig minden megye négy legjobbja az országos döntőben száll versenybe a magyarság KicsiNagykövete címért, valamint a magyarság agrár, kultúr és sport attaséja címekért.

Lehrner Zsolt alpolgármester a Városházán található hiteles Szent Korona másolatról és Aba Novák Vilmos szekkójáról mesélt a gyerekeknek, majd irodájában közösen fogyasztották el a fiatalok által kiválasztott egyedi, Fejér megyei süteményt a Vörösmarty csemegét. A gyerekek elmondták, hogy nemrégiben voltak a Zrínyi Cukrászatban, ahol megnézték, hogyan is készítik Fehérváron ezt az egyedi süteményt, melyből évente több mint 36 ezer darabot értékesítenek.

„A Vörösmarty kocka a megyei vendéglátás egyedi sajátossága. Ez a sütemény valóban helyi különlegesség, és ráadásul elnevezése is kötődik Székesfehérvárhoz, hiszen Vörösmarty Mihály a székesfehérvári Ciszterci Gimnázium diákja volt és első köztéri szobrát is Székesfehérváron állították fel. Vörösmarty nevét számos intézmény mellett ez a csemege őrzi Székesfehérváron. A kissé tömény, krémmel megtöltött, kívül csokoládés helyi ínyencség, a Vörösmarty csemege eredetileg nem kocka, hanem kör alakú volt." - mondta Halmai Benedek KicsiNagykövet, a székesfehérvári Zentai Úti Általános Iskola diákja.

Majer Tamara kultúra attasé, a Nádasdladányi Nádasdy Ferenc Általános Iskola tanulója arról mesélt, hogy a süteményt az eredeti technológiához képest változtatásokkal, de azóta is folyamatosan készítik. Egyedül a székesfehérvári Zrínyi Cukrászat foglalkozik a nevezetes csemege gyártásával. A Vörösmarty csemegét Karsay Ferenc cukrászmester alkotta meg az 1940-es évek első felében.

Ligeti Dávid sport attasé, a Pátkai Református Általános Iskola tanulója a különleges helyi süti alkotójáról elmondta, hogy a mester Kápolnásnyéken született, a cukrász szakmát a fővárosban tanulta, Budapesten, Szegeden és Olaszországban töltötte gyakorlóéveit. 1924-ben önállósította magát és üzletet nyitott Kápolnásnyéken, de egy fióküzletet is működtetett Gárdonyban. Külföldi tanulmányútja során különleges receptúrák után kutatott, a párizsi krémet például ő hozta be az országba és ennek eredményeként született meg a később Vörösmarty Mihályról elnevezett sütemény is.

Kezdetben a címkén a Vörösmarty csemege mellett a Karsay különlegesség felirat is szerepelt és a csemege eredetileg kerek formájú volt, csak a szocialista tervgazdálkodás idején változtatták négyzet alakúra – minderről már Szauer Péter agrár attasé, a Sárbogárdi Petőfi Sándor Általános Iskola diákja mesélt. Mint mondta ennek igen egyszerű, takarékossági oka volt, mert azokban az időkben nem engedhették meg a körforma alkalmazásából keletkező „hulladékot".

A Vörösmarty csemege dobos lapokból, párizsi krémből és mogyorós-mandulás pralinékrémből áll, mindezt csokoládéval vonják be a mai napig. A sütemény különlegességéhez tartozott, hogy a mogyorót és a mandulát is Karsay Ferenc cukrászmester a saját üzemében pörkölte.

A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó diák nyeri el a Magyarság KicsiNagykövete, a 2., 3. és 4. helyezett a Magyarság KicsiAttaséja címet.