A visintini magyar kápolna a megbékélés és a megbocsátás egyik európai szimbóluma

Vargha Tamás beszédében úgy fogalmazott, Doberdó a magyar lélek számára a nagy háború talán egyik legfájdalmasabb hadszíntere, és nem véletlen, hogy ezt a hadszínteret sokan földi pokolként említették. "Mégis, nekünk Doberdó nem a vereség és nem a veszteség szimbóluma: Doberdó mindannyiunkat a magyar katonai helytállásra, bátorságra, hazaszeretetre és a kitartásra emlékeztet. Valójában megmutatja, hogy mit is jelent magyarnak lenni."

Mint mondta, a kápolnát hős magyarok építették a háború poklában, hogy elesett testvéreikről emlékezzenek, a mindenhatóhoz fohászkodjanak, "hogy a hazától messze legyen valami, ami magyar, ahol a szívük egy ima erejéig megpihenhet, egy hely, ahol a fegyverek villámlása, az ágyúk dörgése között a lélek csendben megnyugodhat".

Több mint 100 évvel később ez a kápolna még mindig áll, és büszkén mondhatjuk, hogy az emlékezeten túl a kápolna a megbékélés, a kiengesztelődés és a megbocsátás egyik európai szimbóluma lett. Hangsúlyozta, éppen ezért fontos, hogy a lehető legméltóbb módon óvjuk és őrizzük meg az utókor számára az épületet és ezért is kérték együttműködésre és együttgondolkodásra "olasz és szlovén barátainkat. Kérésünk pedig nemcsak értő, de segítő fülekre is talált, amiért ezúton szeretném kifejezni, legmélyebb köszönetünket és hálánkat. Köszönjük, hogy most egymás kezét megfogva, barátokként tudunk példát mutatni, és tenni egy lépést a békét, együttműködést és prosperitást jelentő Európa felé, nemet mondva a viszályra és nemet mondva a háborúra" - fogalmazott Vargha Tamás. Az államtitkár reményei szerint sokan fognak elzarándokolni a következő években is a kápolnához, "és a magányban, a csendben, a kápolna és a hegyek ölelésében emlékeznek a hősökre, dédnagyapákra, nagyapákra".

A megemlékezésen ott volt dr. Cser-Palkovics András Fehérvár polgármestere is. Mint közösségi oldalán írta "egható volt fejet hajtani a monumentális emlékhelyeknél, ahol katonáink, köztük székesfehérváriak ezrei nyugszanak. 1918-ban a magyar katonák kezdtek kápolnát építeni Visintiniben bajtársaik emlékére, akik idegen földön, az otthonuktól távol adták a legdrágábbat a haza védelméért."

"Hosszú évtizedek méltatlan állapota, valamint a magyar, az olasz és a szlovén hagyományőrző szervezetek összefogásával történt megmentése után ma történelmi előrelépés történt, hiszen a kápolna hivatalosan is magyar állami koncesszióba, ezzel pedig tartós és méltó gondoskodás alá került" - írta Fehérvár polgármestere.