-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
A világválság elviszi az önkormányzati bérfejlesztést is
A világválság várhatóan elviszi a visszavont költségvetésben szereplő, önkormányzati bérfejlesztésre betervezett mintegy 70 milliárd forintot, vagy annak egy részét - közölte Gyenesei István szakminiszter a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének ülésén.
2008.10.15. 07:55 |
A világválság várhatóan elviszi a visszavont költségvetésben szereplő, önkormányzati bérfejlesztésre betervezett mintegy 70 milliárd forintot, vagy annak egy részét - közölte Gyenesei István szakminiszter a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének ülésén.
A pénzügyi világválság szűkíti az önkormányzatok mozgásterét, átírja a költségvetésüket, ám a csökkenés mértéke még nem ismert - mondta a szakminiszter kedden a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének ülésén. Gyenesei István szerint ahogy mindenkitől, úgy az önkormányzatoktól is áldozatokat követel majd a Magyarországra begyűrűző pénzügyi válság, és ezt elsősorban a bérek befagyasztásában érzékelik majd a közszférában dolgozók.
Az 1743 tagot számláló legnagyobb érdekvédelmi szervezet küldöttei előtt arról beszélt, hogy az eredetileg benyújtott, majd visszavont költségvetésben 1422 milliárd forint állami támogatást kapott volna a mintegy 3200 helyhatóság, ez mintegy 8,7 százalékos növekedésnek felelt volna meg az előző évi büdzséhez képest. A visszavont költségvetésben mintegy 70 milliárd forint szerepelt önkormányzati bérfejlesztésre, a miniszter szerint várhatóan ezt az összeget, vagy ennek egy részét viszi majd el a válság hatása e területtől. Álláspontja szerint ugyanakkor a települések dologi kiadásait nem érintheti a válság hatása, mert az önkormányzatok már így is rendkívül szoros gazdálkodásra kényszerülnek.
Az önkormányzati miniszter szerint a hitelválság érinti a reformokat is. A krízis várhatóan felgyorsítja a reformfolyamatokat, azonban szűkíti is a lehetőségeket. Példaként említette a TÖOSZ-konferencia fő témáját, az Út a munkához elnevezésű programot. Gyenesei szerint a válság kényszerhelyzetet jelent, így a segélyezési rendszer átalakítása nem kerül le a napirendről, ehelyett inkább felgyorsul a folyamat.
A miniszter csak akkor tartja elfogadhatónak, hogy az önkormányzatok új feladatokat kapjanak, ha ahhoz az állam hozzárendeli a megfelelő forrásokat is. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az önkormányzatok intézményi, szervezeti autonómiája rendkívül erős, ugyanakkor ehhez nem társul megfelelő "financiális", pénzügyi önállóság.
A pénzügyi világválság szűkíti az önkormányzatok mozgásterét, átírja a költségvetésüket, ám a csökkenés mértéke még nem ismert - mondta a szakminiszter kedden a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének ülésén. Gyenesei István szerint ahogy mindenkitől, úgy az önkormányzatoktól is áldozatokat követel majd a Magyarországra begyűrűző pénzügyi válság, és ezt elsősorban a bérek befagyasztásában érzékelik majd a közszférában dolgozók.
Az 1743 tagot számláló legnagyobb érdekvédelmi szervezet küldöttei előtt arról beszélt, hogy az eredetileg benyújtott, majd visszavont költségvetésben 1422 milliárd forint állami támogatást kapott volna a mintegy 3200 helyhatóság, ez mintegy 8,7 százalékos növekedésnek felelt volna meg az előző évi büdzséhez képest. A visszavont költségvetésben mintegy 70 milliárd forint szerepelt önkormányzati bérfejlesztésre, a miniszter szerint várhatóan ezt az összeget, vagy ennek egy részét viszi majd el a válság hatása e területtől. Álláspontja szerint ugyanakkor a települések dologi kiadásait nem érintheti a válság hatása, mert az önkormányzatok már így is rendkívül szoros gazdálkodásra kényszerülnek.
Az önkormányzati miniszter szerint a hitelválság érinti a reformokat is. A krízis várhatóan felgyorsítja a reformfolyamatokat, azonban szűkíti is a lehetőségeket. Példaként említette a TÖOSZ-konferencia fő témáját, az Út a munkához elnevezésű programot. Gyenesei szerint a válság kényszerhelyzetet jelent, így a segélyezési rendszer átalakítása nem kerül le a napirendről, ehelyett inkább felgyorsul a folyamat.
A miniszter csak akkor tartja elfogadhatónak, hogy az önkormányzatok új feladatokat kapjanak, ha ahhoz az állam hozzárendeli a megfelelő forrásokat is. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az önkormányzatok intézményi, szervezeti autonómiája rendkívül erős, ugyanakkor ehhez nem társul megfelelő "financiális", pénzügyi önállóság.
