A fehér füst felszállása és a harangok zúgása tudatja majd a világgal, hogy ismét van pápája a katolikus egyháznak
Világszerte hatalmas érdeklődés övezi a pápaválasztó bíborosok ma kezdődő ülését. Egyes megfigyelők szerint a római katolikus egyház legújabb kori történelmének egyik legnehezebb pápaválasztása várható: míg a XX. században a konklávék általában csak néhány napig tartottak, ezúttal gyötrelmesen hosszú idő is eltelhet, amíg felszáll a fehér füst.
Paskai László és Erdő Péter személyében hazánknak két pápaválasztó bíborosa van. Rájuk is szavazhat a többi pápaválasztó, így nem kizárt, hogy magyar egyházfő kövesse Szent Péter trónján a két hete elhunyt II. János Pált. A 115 pápaválasztó bíboros 52 országból érkezett, a világ öt kontinenséről. Mivel az európaiak többségben vannak, ez nagy szerepet játszhat abban, hogy kit választanak meg a harmadik évezred első konklávéján a 265. pápának.
"habemus papam"
A hagyomány szerint fehér füst felszállása tudatja majd a világgal, hogy "habemus papam" - van pápánk -, a fekete füst viszont azt jelzi, hogy még eredménytelen volt a szavazás. A füst mellett most első ízben harangozás is jelzi, ha sikerült új pápát választani.
Jelöltek és választási beszédek a pápaválasztáson nincsenek: a résztvevő bíborosok felírják egy papírra annak a nevét, akiről úgy vélik: "isten akaratából őt kell megválasztani", s a szavazások során kristályosodik ki a legesélyesebbek névsora. A választójoggal rendelkező, 80 évnél fiatalabb 117 bíboros közül ketten betegségük miatt nem mehettek el a Vatikánba, így 115-en szavazhatnak majd a Sixtus-kápolnában, köztük két magyar, Erdő Péter és Paskai László.
A konklávét délelőtti mise vezeti fel a Szent Péter-bazilikában. A katolikus egyház pápaválasztó "hercegei" hétfő délután, a választási esküt követően csak egy szavazati fordulót tartanak a Sixtus-kápolnában, majd délelőttönként és délutánonként is kettőt-kettőt.
Az első szünnapra csak három napnyi szavazás után, vagyis a kilencedik fordulót követően van lehetőségük, de ezután már minden hét forduló után következhet egy szabadnap. A voksolást megelőzően kisorsolják a 3-3 tagú szavazatszámláló, illetve ellenőrző bizottságot, illetve a betegek voksait összegyűjtő testületet.
Az új szabályok szerint meghatározott számú hagyományos szavazási menet után úgy is dönthetnek a konklávé résztvevői, hogy a legtöbb szavazatot szerző két jelölt közül egyetlen szavazással választják ki az új pápát.
A szavazólap - Eligo in Summum Pontificem felirattal - téglalap alakú, amelyre felkerül a név, majd kétrét hajtva ejthetik be a kardinálisok a szavazóbizottság előtt elhelyezett urna elé járulva, egyenként. A pápai konstitúció ajánlása szerint a szavazólapot lehetőleg úgy kell kitölteni, hogy az írást senki ne ismerhesse fel. A kudarccal végződött voks után, illetve a délelőtti-délutáni kettős szavazások végén el kell égetni a lapokat.
Szigorú szabályok
A vatikáni Szent Márta Ház 120 apartmanja szolgálja a választó kardinálisok kényelmét. A bíborosok nem olvashatnak napi sajtót, nem telefonálhatnak, és a számítógép-használat is tilos számukra az esetleges kiszivárogtatások vagy a nyomásgyakorlás kizárása érdekében. A Vatikán egész területén viszont szabadon mozoghatnak, ám illetéktelenek nem közelíthetik meg őket. A voksolások részleteit titokban kell tartaniuk, s ez a későbbi nyilatkozataikra is vonatkozik.
Sikeres voksolás után a győztest megkérdezik, hogy elfogadja-e megbízatást, s azt is, milyen néven kíván Szent Péter trónjára lépni. Ezt követően a bazilika loggiájáról jelentik be a pápaválasztás eredményét, s az új egyházfő urbi et orbi - a városhoz, Rómához és a világhoz - intéz üzenetet, oszt áldást. A hagyományos fehér füst sem marad el - habár ma már vegyi anyaggal színezik a szavazatok elégetésénél keletkező égésterméket -, s harangzúgás is hírül adja Rómának, hogy újra van püspöke.