Az „Észak Mona Lisájának” alkotója, Johannes Vermeer van Delft lesz az Exhibition on Screen művészettörténeti sorozat új részének főszereplője: a XVII. századi németalföldi festészet Rembrandt melletti legnagyobb alakjának munkásságával november 24-én, pénteken 18 órától ismerkedhet meg a Barátság mozi közönsége. A filmre már váltható belépő a mozi pénztárában és honlapján.
Minden idők legnagyobb Vermeer-kiállítását rendezte meg 2023 első felében az amszterdami Rijksmuseum: a németalföldi mester harmincöt, a világban szétszórt, ismert munkájából huszonnyolcat felsorakoztatott.
A belépőjegyek elővételben elfogytak a tárlat teljes időtartamára – az Exhibition on Screen stábja azonban megörökítette a kiállítás anyagát, így most a nézők részesei lehetnek ennek a kivételes élménynek.
A David Bickerstaff (Pissaro, az impresszionizmus atyja, Napraforgók vonzásában) rendezésében készült művészeti dokumentumfilmből olyan Vermeer-remekműveket ismerhetünk meg közelről, mint a mester főműve, az „Észak Mona Lisájának” is nevezett Lány gyöngy fülbevalóval, amelyet Hágából kölcsönöztek a kiállításra, vagy a Frankfurtból érkezett A geográfus, a Dublinból kölcsönzött Tejet öntő nő vagy a Drezdából érkezett, frissen restaurált Levelet olvasó lány nyitott ablaknál című képek.
A film révén nemcsak a ragyogó XVII. századi művész munkáival ismerkedhetünk meg, de képet kaphatunk a kiállítást szervező csapat – világhírű kurátorok és Vermeer-szakértők – munkájáról is, akik új megvilágításba helyezik Vermeer titokzatos életét, remekműveit, művészi döntéseit, a kompozícióit életre hívó mozgatórugókat, a festményei hátterében megbúvó alkotó folyamatokat.
Johannes Vermeer van Delft (1632-1675) a XVII. századi németalföldi festészet Rembrandt melletti legnagyobb alakja jórészt Delftben élt és dolgozott.
Vélhetőleg a fiatalon elhunyt Carel Fabritius tanítványa lehetett, első munkái még a caravaggiói hagyományokat követve historikus-biblikus témájúak, barokkosan mozgalmasak. Későbbi festészetét leginkább nyugodt, bensőséges, magánszférát feltáró zsánerképei, élénk, színpompás (kobaltkék-sárga) palettája és illúzióteremtően valósághű ábrázolásmódja jellemzik. Műveit sokáig csak kortársai ismerték el, majd évszázadokig névtelenség kísérte. A XIX. század közepén, 1842-ben fedezte fel értékeit Théophile Thoré-Bürger neves francia művészettörténész, és ettől kezdve elismertségre egyre nőtt – a XX. században olyanok tartoztak csodálói közé, mint Marcel Proust, Salvador Dalí vagy Peter Greenaway.
Az Exhibition on Screen: Vermeer című filmre online a www.baratsagmozi.hu honlapon, személyesen pedig nyitvatartási időben a mozi pénztárában válthatnak jegyet a művészeti ismeretterjesztő sorozat kedvelői.
